Ciprasz reagált azokra a felvetésekre is, hogy titokban mindvégig az lenne a célja, hogy országát kiléptesse az euróövezetből. "Nincs titkos tervem" - szögezte a görög miniszterelnök. megjegyezte azt is, hogy nem ő, hanem európai tisztviselők hangoztatták, hogy ha a görögök múlt vasárnap nemmel szavaznak, akkor ki kell lépniük az eurózónából.
A görög politikus kitért arra is, hogy az eurózóna szabályait tiszteletben kell tartani, ugyanakkor azt is, hogy a szuverén nemzeteknek jogukban áll olyan vezetőket választaniuk, akik más utakon képzelik el a célok elérését. Enélkül Ciprasz szerint választásokat tartani sem volna értelme, csak ki kellene nevezni technokratákat, akik végrehajtják a döntéseket. Ciprasz közölte: olyan megállapodást szeretne, melynek révén Görögország adóssága visszafizethetővé válik.
Az eurózóna tagállamainak vezetői kedden Brüsszelben a többi között abban állapodtak meg, hogy Görögország legkésőbb csütörtökig előáll javaslataival. A csúcstalálkozó után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke közölte: a héten lejár a legvégső határidő Görögország számára, ha a következő napokban nem születik megállapodás, a tárgyalásoknak vége, és minden forgatókönyv lehetséges, Görögország és a görög bankrendszer fizetésképtelenné válhat. A plenáris vitát követően Tusk ismét figyelmeztetett, hogy megállapodás nélkül négy nap múlva egy "másik Európában ébredhetünk", és ez az utolsó lehetőség a megállapodásra.
Tusk öt dologra hívta fel a figyelmet: a kölcsönös tiszteletre, az adósságok törlesztésére, hogy Görögországnak a barátaitól és nem az ellenségeitől kell segítséget kérnie, főleg, ha nem is képesek segíteni, és nem szabad megaláznia a barátait. Jean-Claude Juncker a vita végén arról beszélt, hogy ha a görögök nem állnak fel a tárgyalóasztaltól, akkor már korábban meg lehetett volna állapodni.
MTI
