A 13. havi illetmények megszüntetését még a Gyurcsány-Veres duó kezdeményezte tavaly októberben. Ez nyilván egy olyan juttatásnak a visszavonása, amit annak idején be sem szabadott volna vezetni - a közgazdászok ezzel nagyjából egyetértenek, emlékeztetett Csaba László.
Az állami kiadások másik típusának lefaragása már kicsit nehezebb. Ha ugyanis a kormány odaígért bizonyos összeget egy feladatra, azt évközben már nagyon nehéz visszavenni, figyelmeztet az akadémikus.
"Onnan kell adót beszedni, ahol van pénz"
Szerinte az áfa felső kulcsának emelése helyes lépés, mert nem kell tartani infláció-növelő hatástól. Ma rövidtávon a nyersanyagárak alakulása, illetve a belső kereslet összeomlása is az infláció mérséklődése felé hat. Ha pedig bármire közvetett adót vetnének ki, akkor az további tüntetésekhez vezetne, véli Csaba László.
Másrészt adót onnan kell beszedni, ahol van pénz, ez egy viszonylag egyszerű módja a bevételnövelésnek. Harmadrészt az áfa és jövedéki adó viszonylag igazságos, mert csak az fizeti, aki fogyaszt - még azok is, akik a feketegazdaságból szerzik jövedelmüket. Például ha valaki vesz magának egy jaguárt az adózatlan jövedelméből, akkor legalább ily módon kivesz valamit a közterhek viseléséből.
Túl pesszimista a kormányfő?
A Bajnai Gordon által várt 5,5-6 százalékos makropálya Csaba László szerint túl pesszimista, mert nem veszi figyelembe az automatikus stabilizátorokat. Az akadémikus úgy véli: a magyar gazdaságban, ahol a nyugdíjak és a szolgáltatások szerepe nagyon jelentős, hat százalékos visszaesést nehéz előállítani. Ekkora zuhanásra 1992-ben volt példa, amikor szinte leállt a fél magyar ipar, korábban pedig 1946-ban, amikor jóvátétel a GDP hat százalékát tette ki.
A GDP-vel kapcsolatban a kormány pesszimizmusát két dolog motiválhatja: a félelem és a józan számítás. Ha például jövő januárban kiderül, hogy mégsem mínusz hat százalék a GDP, hanem csak három, akkor Bajnai Gordon „kihúzhatja magát” - elmondhatja, hogy erőfeszítései miatt a visszaesés sokkal kisebb lett, mint lehetett volna, magyarázza Csaba László.
Lehet, hogy nem tart ki az IMF-hitel
Az akadémikus szerint a legnagyobb horderejű bejelentése a miniszterelnöknek talán az, hogy a kormány - amint lehet – leül tárgyalni az IMF-fel és az Európai Unióval. Nyilvánvaló, hogy a tavaly októberi szerződés abban az esetben nem tartható, ha nem tart ki 2010 márciusáig a 25 milliárd dolláros kölcsön.
Ennek a félelemnek - úgy néz ki - lehetnek reális alapjai, mondja Csaba László. A korábban számoltnál ugyanis nagyobb a visszaesés, kisebbek a bevételek, és romlottak a finanszírozási feltételek. Ha valami csoda folytán a piac visszatérne a normális működéshez, akkor onnan már lehetne Magyarországot finanszírozni, de ezzel kapcsolatban most nagy a bizonytalanság. Ha pedig nem rázódik helyre a piac, akkor könnyen lehet, hogy decemberre vagy akár már novemberre elköltjük az IMF-hitelt. Erre a veszélyre egyébként Soós Károly Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke is felhívta a figyelmet.
Csaba László szerint a fentiek miatt helyes, hogy a kormány és az IMF ismét tárgyalóasztalhoz ül majd. Gondoljunk csak arra, hogy az írek deficitje 5-6 százalék lesz, de még a németek, az olaszok, az angolok és a franciák hiánya is meg fogja haladni a három százalékot.
Fel lehet lazítani a hiánycélt
Ezt tekintetbe véve – fogalmazott az akadémikus – helyes, ha hazánk is megpróbálja elérni, hogy túlléphesse a három százalékos hiánycélt, ráadásul a közhangulat is elég ingatag. Ma már szinte minden napra jut egy tüntetés, és egyéb jelek is a társadalom olyan lelkiállapotára utalnak, amiből jelentős politikai konfliktus alakulhat ki. Ezt azért jó volna elkerülni, ennek pedig a legegyszerűbb módja a három százalékos hiánycél fellazítása, véli Csaba László: „Mindig a szigorú költségvetési politika híve voltam, de az új kormány felállásáig nincs értelme keménykedni, mert nincs mire” - érvelt.
Hozzátette: ha ilyen kéréssel fordulunk az IMF-hez, ott összevonják majd a szemöldöküket, és azt mondják, hogy most adtunk 47 milliárd dollárt Mexikónak, és kapott hitelt Pakisztán, Törökország vagy Szerbia is - ebbe a körbe kerülhetnek bele a magyarok.
Szükség van a Bajnai féle vészintézkedésekre
Csaba László végezetül kiemelte: a Bajnai Gordon által bejelentett intézkedések túlélő jellegűek. Ha ezt elfogadjuk, akkor az új kormányfő csak azt teszi, amit ebben a kontextusban tehet. Az egy más kérdés, hogy abba is bele kell törődnünk, hogy az alkotmányos berendezkedés vagy a politikai elit személyes érdekei miatt az országnak még egy évet kell veszítenie, fűzte hozzá.
Véleménye szerint ha adottnak vesszük, hogy ez a kormány viszi az ügyeket jövő áprilisig, akkor sem szabad tüntetéseket szervezni. Helytelen ugyanis az a felfogás, hogy "minél rosszabb, annál jobb" - nem a kormánynak kell ugyanis túlélnie, hanem az országnak. Ehhez pedig fent kell tartani a fizetőképességet, amihez szükség van a Bajnai-csomagban szereplő vészintézkedésekre.
Varga M István
Menedzsment Fórum
