Februárban minimális növekedés következett be a magyar fogyasztói árak színvonalában, az emelkedés kisebb volt, mint amit az elemzők előzetesen vártak. A KSH adatai szerint a 12 havi árindex 4,1 százalékot tett ki az év második hónapjában, miközben az MTI által megkérdezett londoni elemzők 4 és 4,3 közötti értéket vártak, 4,16 százalékos átlag mellett.
Januárhoz képest 0,4 százalékos volt az egyhavi pénzromlás üteme, ami lényegesen alacsonyabb, mint a januári 0,7 százalék. További jó hír, hogy a maginfláció januárhoz képest mindössze 0,1 százalékponttal nőtt, éves szinten 1,9 pedig százalékra emelkedett, ami valamivel kisebb, mint a JP Morgan 2 százalékos várakozása.Szintén jó hír, hogy a változatlan adótartalmú árindex 12 hónap alatt, ha minimálisan is, de négy százaléknál kisebb értéket mutat.
Az aggregált mutatók közül egyedül a nyugdíjasok fogyasztói árindexe kedvezetlenebb, miután a nyugdíjas kosárban szereplő jószágok 12 hónapos árindexe 4,8 százalékra nőtt, egy hónap alatt pedig 0,7 százalékponttal emelkedett.
Az összevont adatok alapján nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a BNP Paribas által "a nagy ismeretlennek" titulált tényező, vagyis a személyi jövedelemadó-csökkentés okozta potenciális fogyasztói kereslet generálás, valamint az egyes szektorokra, köztük a kiskereskedelmi hálózatokra kirótt válságadók áthárítása februárban nem vitte feljebb a magyar inflációs pályát. A BNP Paribas elemzőinek számításai szerint ha ezeket az adókat az érintett vállalatok teljes mértékben áthárítják a fogyasztókra, az 1 százalékpontot is hozzáadhat az idei és a 2012-es éves átlagos inflációhoz.
Az egyes árucsoportokat vizsgálva megállapítható, hogy 2011. januárhoz viszonyítva a legnagyobb mértékben az élelmiszerek árai emelkedtek, 1,2 százalékkal. Növekedett a cukor (15,7 százalék), a liszt (9,3 százalék), az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (4,7 százalék), valamint a csokoládé, kakaó (2,3 százalék) és a kávé (2,2 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a sajt (2,2 százalék) és a sertészsiradék (1,6 százalék) esetében.
Az átlagosnál nagyobb mértékű volt az áremelkedés a háztartási energia körében (1 százalék), ezen belül a vezetékes gáz 2,4 százalékkal drágult. A szolgáltatások átlaggal megegyező árnövekedésén belül a csatornadíj 6,4, a vízdíj 1,6 százalékkal emelkedett.
A szeszes italok, dohányáruk esetében kismértékű áremelkedés (0,1 százalék) volt megfigyelhető.
A tartós fogyasztási cikkek körében árcsökkenés (0,2 százalék) következett be. A ruházati cikkekért átlagosan 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.
"Az árakat elsősorban az élelmiszerek, a háztartási energia árak és egyes közösségi szolgáltatói árak húzták felfelé. Így a maginfláció 1,9 százalék volt, a havi emelkedés 0,1 százalék volt, ami továbbra sem tükröz belső inflációs nyomást – ezt támasztja alá a szolgáltatások árainak alakulása, illetve a GDP és a kiskereskedelmi forgalom legfrissebb statisztikái is" - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
Szerinte az olajárak elmúlt hetekben megfigyelt meredek emelkedése komolyabb felfelé irányuló kockázatot jelent. A következő hónapokban az élelmiszer- és üzemanyagárak további emelkedése 4,2 százalékra emelheti az inflációt, azonban az év közepétől bázishatások miatt az infláció mérséklődését várjuk. Kisebb kockázatot ugyan jelenthet a bérek esetleges várakozásokat meghaladó emelése, azonban tekintve, hogy az elmúlt négy évben gyakorlatilag folyamatosan esett a fogyasztás, nem várható, hogy komolyabb inflációs nyomást okozzon. Ezért az alapkamat változatlan maradhat, mondja Suppan Gergely.
mfor.hu
