Szorosabb együttműködésre van szükség az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) között, azonban arról egyelőre nincs döntés, hogy utóbbi szervezetet beolvasztanák a jegybankba - reagált a hétfőn megjelent sajtóhírekre Simor András, az MNB elnöke. Szerinte szükség van arra, hogy a PSZÁF ne csak egy-egy bankot vizsgálhasson külön-külön, hanem az átfogó, rendszerszintű kockázatokat is mérlegelhesse.
Devizahitel: a jövőben csak euróban?
A jegybank elnöke szerint előretekintőbb kockázatmenedzsmentre van szükség a pénzügyi rendszer szabályozása terén. Ebbe beletartozik például a devizahitelezés szigorítása Simor szerint például szükség lenne arra, hogy a bankok a jövőben csak euró alapon helyezhessenek ki devizahiteleket, illetve a jelenleginél magasabb önrészt kérjenek ügyfeleiktől.
A válság további tanulsága lehet, hogy az MNB szerint csökkenteni kell a hitelközvetítők szerepét a piacon, mivel az általuk közvetített hitelek minősége rosszabb az átlagnál. Ez egyébként egyezik a PSZÁF törekvésével, ugyanis a felügyelet épp a múlt héten jelentette be, hogy kezdeményezi egy átfogó törvénz megalkotását a közvetítői munkáról.
"Szükséges egy pozitív adóslista létrehozása is, amiről már régóta szó van" - emelte ki előadásában Simor András. Emellett a jegybank támogatja a hatékonyabb válságkezelő eszközök alkalmazását. Ez azt jelenti, hogy a jövőben az egyedi intézményi fizetőképességi problémák gyors és hatékony kezelése lehet a megoldás a pénzügyi rendszert érintő káros hatások minimalizálására.
Simor András szerint itthon is az lehet a cél, hogy egy olyan felügyeleti rendszer jöjjön létre, amilyent a nemzetközi szerevezetek is szorgalmaznak. Ennek lényege, hogy egy-egy bank vizsgálatán kívül a rendszerszintű kockázatokat is mérlegelhesse a felügyelet. "Előfordulhat olyan üzleti magatartás, amely egy-egy bank esetében törvényes, azonban ha minden pénzintézet azt alkalmazná, akkor komoly gondok lennének" - mondta el a jegybank elnöke ezzel kapcsolatban.
A hétvégén az MTV "A szólás szabadsága" című műsorában Surányi György, az MNB korábbi elnöke azt fejtegette, hogy a jegybanki alapkamatnál alacsonyabb kamatozású befektetési hitelre lennek szükség a vállalkozások számára. Simor ezzel kapcsolatban elmondta: nem lehet szó kettős kamatrendszerről, kedvező kamatozású hitelekről. "Semmi sem garantálja, hogy ezek a pénzek valóban beruházásokra mennének el, és mondjuk nem a forint ellen spekulálnának vele bizonyos cégek" - indokolta véleményét a jegybankelnök.
Kitért arra is, hogy az elmúlt hónapokban több dolog miatt is bírálták az MNB-t, azonban szerinte az esetek többségében a piac utólag igazolta a döntések helyességét. "A tavaly őszi 300 bázispontos kamatemelést sokan vitatták, azonban utólag kiderült, hogy jelentősen hozzájárult a magyar deviza stabilizálódásához" - hozta fel példaként Simor.
Egy másik jelentős kritika szerint az MNB év eleji kommunikációja is gyengítette a forintot. A jegybank első embere szerint azonban abban az időszakban a magyar fizetőeszköz a lengyel zlotyval együtt gyengült, azt pedig senki sem gondolhatja komolyan, hogy az MNB a zlotyt is képes gyengíteni.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
