A Népszabadság keddi számában ismertetett, a parlamenthez már benyújtott, "Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi ... törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról" címet viselő javaslat számos adótörvényt módosít.
Molnár László az MTI-nek elmondta: az adókedvezmény élénkítheti ugyan az állampapírpiacot, de figyelembe kell venni a magyar realitást. A háztartásoknak ugyanis csak kis hányada rendelkezik akkora megtakarítással, amelynél érzékelhető mértékű lesz az adókedvezmény. A javaslat szerint 3 éves befektetés esetén a 20 százalékos mértékű hozam után számított adó csak 10 százalék lenne, 5 éves lekötés esetén pedig nem kellene adót fizetni.
Molnár László arra is emlékeztetett, hogy kevés az 5 éves banki konstrukció, a pénzintézetek inkább rövidebb távú termékeket kínálnak.
A kedvezménnyel például 100.000 forint lekötése esetén - ha annak éves kamata 10 százalék - hároméves futamidőnél évente 1.000, ötéves lekötésnél pedig évente 2.000 forint takarítható meg.
Szolnoki Béla a hosszú távú megtakarítások kedvezményezését nemzetközileg elterjedt megoldásnak nevezte, úgy vélte: ezeknek az adórendszerben is célszerű valamilyen preferenciát adni. Jelentős gazdasági probléma, hogy már a lakosság is hitelfelvevő, nem - vagy csak kismértékű - leköthető megtakarítással rendelkezik - hangsúlyozta.
A befektetési hajlandóságot ösztönzi az a módosítás is, amely a tőzsdei ügyletekhez adott kedvezményeket kiterjeszti a tőzsdén kívüli, ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre is - mondta az adószakértő. Így a 25 százalékos forrásadó helyett az utóbbiak esetében is 20 százalékot kellene fizetni, és az adóéven belül el lehetne számolni egymással szemben a veszteségeket és a nyereségeket. A beszámítást Szolnoki Béla szerint már régóta kérik a befektetők, bevezetését vélhetően azért halogatták, mert adóbevétel-kieséssel jár.
Szolnoki Béla a változások közül kiemelte továbbá, hogy a javaslat könnyítene a fejlesztési adókedvezmény feltételein. A pénzügyi válság miatt sok társaság nem tudja a beígért - létszám és bér - feltételeket teljesíteni, a módosítás pedig lehetővé teszi, hogy ez ne legyen gátja a befektetésnek.
A cégeknek a fejlesztési kedvezményért cserébe vállalniuk kellett, hogy növelik a létszámot, illetve a bérköltségeket. Ha valaki az idén és jövőre nem tudja teljesíti e feltételeket, nem veszíti el a jogot az adókedvezményre, feltéve, hogy létszámát és bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti, és adókedvezményt sem vesz igénybe. A feltételek teljesítésének felfüggesztése nem számít be az adókedvezmény tízéves időtartamába. Az, hogy a létszámot és a bérköltséget a beruházás előtti év helyett a megelőző három év átlagához is viszonyítani lehetne, alacsonyabb bázist jelenthet - mondta az adószakértő.
A javaslat szerint megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, ami kiterjed az egyéni vállalkozókra is. Veszteségelhatárolásra akkor lesz lehetőség, ha a negatív adóalap rendeltetésszerű joggyakorlással keletkezett. Ez az adószakértő szerint nagyobb mozgásteret ad a vállalkozásoknak, és megkönnyíti az adóhatóság dolgát is, amelyhez rengeteg ilyen kérelem érkezett.
Az illetéktörvény egyik módosítása azzal, hogy rögzíti: ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak kell tekinteni az ingatlanok tulajdonjogával közvetve - egy, vagy több társaság közbejöttével - bíró társaságot is, bezár egy kiskaput a januártól hatályba lépő azon szabályozásban, amely az ingatlannal rendelkező társaságok adásvételét illetékkötelessé teszi. Ennek a projekttársaságoknál, ingatlanos cégeknél van jelentősége a szakértő szerint.
MTI/Menedzsment Fórum
