A Bonafarm cégcsoport tulajdonosa kedden a Beremendhez közeli Csípőteleken, Közép-Kelet-Európa legnagyobb és egyik legkorszerűbb tehenészeti telepének átadási ünnepségén hangsúlyozta: az évezred elején tapasztalt túltermelési problémái után az elmúlt években alapvetően megváltozott a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékek értékelése a világban.
Az OTP Bank NyRt. elnök-vezérigazgatói tisztségét is betöltő üzletember hozzátette: Ázsiában a következő évtizedekben emberek százmilliói, milliárdjai lépnek a gazdagodás útjára és jelentkeznek fogyasztóként az élelmiszerpiacon. Ez óriási lehetőség, de nagy kihívás is a magyar mezőgazdaság számára, mert ebben a versenyben érvényesülni csak a legkorszerűbb fejlesztések révén lehet.
"A magyar mezőgazdaság adottságai kimagaslóak: szeszélyes időszakokban is képes az ország élelmiszerszükségletének kielégítésére, átlagos időjárási viszonyok között pedig jelentős értéket termel exportra. Ugyanakkor messze nem használjuk ki az ágazat által kínált lehetőségeket" - mondta Csányi Sándor. Ennek okaként a fejlesztések elmaradását jelölte meg, amelyekért szerinte nemcsak a termelők, hanem a gyakran változó szabályozás miatt az állam is hibáztatható.
Az üzletember annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az agrárium az egyik olyan nemzetgazdasági ágazat, amely a legnagyobb kooperatív előnyökkel rendelkezik a nemzetközi versenyben. Úgy vélte: a föld tiszteletét, szeretetét mint örök értéket, "tovább kell vinni", a mai kihívásokra azonban nem lehetnek válaszok az apák, nagyapák megoldásai, a versenyképességhez a legjobb fajták tartása, a legfejlettebb technológiai megoldások és menedzsmentmódszerek alkalmazása szükséges.
Azt mondta, hogy a Bonafarm csoport ezen az úton jár 1995 óta, mióta ő maga befektetett az élelmiszergazdaságba. "Azt az utat követem, hogy fejleszteni kell, élen járni, és ha már belevágtunk, alkossunk olyat, ami példát mutat nemcsak a magyar mezőgazdaság, hanem a világ számára is" - fűzte hozzá. Hangsúlyozta, hogy 1995 óta mezőgazdaságból vagy élelmiszeriparból jövedelemként, vagy más módon egyetlen forintot sem vont ki.
Csányi Sándor szólt arról, hogy a Bonafarm csoport élen jár a hazai állattenyésztésben: az országos átlag hatszorosa az egy hektár földterületre jutó állatainak száma. A cégcsoport két vállalata, a Bóly Zrt. és a Dalmand Zrt. az ország földterületének kevesebb mint fél százalékát használja, a magyar sertéstenyésztés 10 százalékát, a tejtermelés 1,5-2 százalékát adja.
Kitért arra, hogy a cégcsoportnál a közeljövő az élelmiszeripari beruházásoké. "Döntés született egy Pécs környéki korszerű, egymilliós kapacitású vágóhíd létrehozásáról, valamint egy szegedi húsipari feldolgozó létrehozásáról" - mondta. Csányi Sándor beszélt arról is, hogy a cégcsoport a normál vágósertés 10, a kocák 50 százalékát importból szerzi be, mert a szükséges mennyiséget a drasztikusan lecsökkent hazai sertésállomány miatt nem tudja Magyarországon megvásárolni.
Megjegyezte: ezt Ángyán József volt vidékfejlesztési államtitkár is szóvá tette, mert nem értette meg, hogy ez a probléma nem a cégcsoport szándékai, hanem lehetőségei miatt áll fenn. Mint mondta, Ángyán Józsefet szívesen alkalmazná koca előállítási és beszerzési főigazgatóként, az általa megjelölt fizetésért, "csak most már tegyen valamit, ne csak kritizáljon".
Csányi Sándor szerint az egész magyar mezőgazdaság számára kulcskérdés, hogy a gazdaságok legalább akkora földterülethez jussanak, amelyen meg tudják termelni az állataik etetésére szolgáló takarmányt és el tudják helyezni a trágyát. "Ha ezt nem biztosítjuk, a magyar történelem legdrasztikusabb állatállomány-csökkenése fog bekövetkezni" - mondta, hozzátéve, hogy ezt a szempontot a földtörvény vitájában figyelembe kell venni.
MTI
