Hozzátette: ennek a területnek a fejlesztése kiemelten szükséges a nemzetközi gazdasági válságból való kilábaláshoz.
A brüsszeli csúcson az egyik tárgyalandó javaslat az lesz, hogy meg kell próbálni az innovációt a kereslet oldaláról erősíteni - fejtette ki Cséfalvay Zoltán.
Megjegyezte, hogy Barack Obama amerikai elnök hasonló bejelentést tett a napokban.
Egy másik idevágó kezdeményezés annak bevezetése, hogy az állami szervek a közbeszerzések előtt egy bizonyos összeget az innovatív vállalkozások pályázataira tegyenek félre - egy-két EU-tagország már alkalmazza ezt a gyakorlatot.
Az EU-tagállamok versenyképességi ügyekért felelős miniszterei alkotta tanács elnökeként Cséfalvay Zoltán úgy vélte, az unióban ezen a területen a legfontosabb feladat jelenleg az, hogy az üzleti tevékenységet a vállalkozások számára egyszerűbbé és olcsóbbá tegyék.
Rámutatott, hogy a válság miatti problémákat hosszú távon nem lehet megoldani a versenyképesség javítása nélkül. Államháztartási adósságot másképp nem lehet leépíteni - mondta -, arra nincs más lehetőség, mint a magasabb gazdasági növekedés, egy versenyképesebb Európa.
Ráadásul a válság miatt fiskális ösztönzésre sem áll rendelkezésre sok eszköz, mert a költségvetési egyensúly tartása érdekében minden országban kiadáscsökkentést is végrehajtanak.
Le kell tehát venni a vállalkozókról a rájuk nehezedő terheket, és olyan szabályozást kell bevezetni, amely olcsóbbá teszi az életüket - hangoztatta az államtitkár.
Emlékeztetett arra, hogy most folyik az uniós kisvállalkozói szabályozás (Small Business Act) időközi értékelése, amely újabb tanulságok levonását teszi lehetővé. "Akkor lennék elégedett, ha a kisvállalkozás-politika arra ösztönözné a vállalkozásokat, hogy növekedjenek" - utalt vissza az Európai Parlamentben csütörtökön elmondott előadására a magyar elnökségi prioritásokról.
A kutatásfejlesztési ráfordításokkal kapcsolatban elmondta: ennek nagysága fontos mutató, de önmagában nem egyértelműen elegendő. Vizsgálni kell az eredményt, a megtérülést is. Szó van arról is, hogy külön mutatóként bevezetnék a gyorsan növekvő és technológia-intenzív vállalkozások (gazellák) arányát.
A most folyó hetedik uniós kutatási keretprogram félidei értékelése szerint a kelet- és közép-európai országok részesedése jelentősen elmarad az arányostól. Ennek Cséfalvay Zoltán szerint több oka is van: egyfelől az, hogy négy évtizeden át a kelet-európai kutatói struktúra a vasfüggöny mögé szorult, másfelől a hiányzó háttér-infrastruktúra, továbbá országonként eltérő nemzeti okok, akár politikai hibák is léteznek.
Az államtitkár hozzátette: a témában folytatott eddigi tárgyalásai azt mutatják, hogy az uniós partnerek értik a nehézségeket, érzékenyek a problémára.
Az innováció ösztönzésének szempontjából Cséfalvay Zoltán fontosnak mondta az európai szabadalom bevezetésének ügyét is. Amerikában egy szabadalom végigvitele 2 ezer euró, Európában jelenleg egy 13 országban hitelesíttetett szabadalom 18 ezer euróba kerül, ha pedig az egységes szabadalom létrejön, átlagban 6200 euró lesz. " A számok önmagukért beszélnek, ez látható versenyhátrány" - fogalmazott.
Az Európai Bizottság a héten tette közzé a nyersanyagokhoz jutással kapcsolatos elképzeléseit, amelyek az évtized végéig érvényes, átfogó foglalkoztatási és versenyképességi program (EU 2020) keretében felsorakoztatott vezető kezdeményezések közé tartoznak. Cséfalvay Zoltán ezzel kapcsolatban rámutatott: ennél a szabályozásnál "folyamatos súlyponteltolódások vannak". A kiindulópont az unió számára fontos nyersanyagok biztosítása volt, a másik oldalon viszont teret nyert a saját források használatát jobban hangsúlyozó takarékos gazdálkodás. Most ráadásul új szempontként megjelent az árutőzsde is, amely ismét más irányba viszi az ügyet - magyarázta.
Az uniós tanácsnak ezért egyebek között azt kell megvitatnia, melyik irányt válassza végül is az unió. Egyelőre a tagországok álláspontjának megismeréséről van szó - emelte ki.
Cséfalvay Zoltán kitért arra is, hogyan látják ma kívülről a magyar gazdaságot. Jelezte: azt próbálják elmagyarázni, hogy a kormány egyfelől olyan lépéseket tett, amelyek a gazdaság és az államháztartás stabilitását (az "örökölt 1,5 milliárd eurós lyuk betömését") segítik elő, mint a válságadók, másfelől olyanokat, amelyek a növekedést ösztönzik, például a társasági adó csökkentése, az egykulcsos szja, vagy az üzleti környezet javítására és a bürokrácia egyszerűsítésére tett lépések. Úgy ítélte meg, külföldön is "lassan megértik a két kéznek a szerepét", vagyis hogy miközben az egyik adót emel, a másik adót csökkent.
Hozzátette: ezek az intézkedések 2012-ig stabil államháztartást biztosítanak, 3 százalék alatti hiányt. A február végén megjelenő további strukturális reformok, valamint a várható gazdasági növekedési eredmények pedig Cséfalvay Zoltán szerint lehetővé teszik, hogy a válságadókat kivezessék.
MTI
