Szavai szerint a program megteremti a hazai buszgyártás megújításának feltételeit, hozzájárul a hazai gyártók versenyképességének növekedéséhez, elősegíti, hogy a magyar gyártók minőségben és kapacitásban képesek legyenek felvenni a versenyt a külföldi cégekkel, továbbá lendületet ad a közösségi közlekedés fejlesztésének is. A miniszter bejelentette azt is, hogy a kormány elfogadta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott nemzeti autóbuszgyártás cselekvési programjáról szóló előterjesztést.
Hangsúlyozta, a kormány határozott törekvése a buszgyártás kiemelt fejlesztése, építve az ágazat hagyományaira valamint a járműgyártásban elért eredményekre, figyelembe véve a tömegközlekedés igényeit. A program célja a hazai helyi és helyközi közúti tömegközlekedés elöregedett járműparkjának megújítása, amely azáltal, hogy meghatározó jelleggel hazai gyártású buszokkal kívánják megvalósítani, hozzájárul a gazdaság növekedéséhez és a munkahelyteremtéshez.
A miniszter kifejtette, az autóbuszgyártás fellendítése nemzetgazdasági érdek, szükség van rá a növekedési lendület megtartásához és az iparpolitika folytatásához, ami megteremti a hosszú távú növekedés feltételeit. Az ipari termelés az elmúlt években évente átlagosan több mint 5 százalékkal növekedett, teljesítménye 2015-ben 34 százalékkal volt nagyobb, mint 2009-ben. Ebben meghatározó szerepe volt a járműgyártásnak, amely az ipari termelés közel harmadát állítja elő. A járműgyártás fejlesztése ugyanakkor más iparágakat is magával húz - hangsúlyozta.
A közösségi közlekedésben használt buszok átlagéletkora 14 év, de nem ritka - nyolcezerből hozzávetőleg ezer - a 20 évnél többet futott jármű sem - emlékeztetett a miniszter. Ahhoz, hogy 2020-ra az átlagélekor 10 év alá csökkenjen, évente 1000-1200 új busz beszerzésére van szükség. A hazai gyártói kapacitások már a 2017-ben felmerülő 1200 darabos beszerzési igényt is fedezni tudják a miniszter szerint. Varga Mihály megjegyezte, azokban az országokban, ahol jelentős az autóbuszgyártás, a hazai szükségleteket elsősorban az ottani gyártók járműveivel elégítik ki.
A buszgyártás fellendülésének egyik legfontosabb pozitív hatása a foglalkoztatás bővülése lesz. A következő három évben, a beszerezni kívánt mintegy 3000-3500 hazai autóbusz gyártásával több ezer új munkahely jöhet létre a beszállítókat is figyelembe véve. A program megvalósításával a költségvetés a keletkező tőke- és munkajövedelmek hatásaként éves szinten 30-40 milliárd forintos többletbevétellel is számolhat - mondta Varga Mihály.
Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára felidézte, hogy Magyarország az 1990-es évekig Európa legnagyobb autóbuszgyártója volt, jól képzett mérnök- és szakmunkás-kapacitással, versenyképes beszállítói háttérrel. Ahhoz, hogy ismét megerősödjön a magyar buszgyártás, állandó és folyamatos rendelésállományra van szükség. Az államtitkár szerint nincs szükség jelentős beruházásokra, a műszaki kapacitások rendelkezésre állnak, a megfelelő létszámú szakképzett munkaerő jelent problémát, amiről megkezdték az egyeztetéseket.
Mészáros Csaba, az Evropo Kft. elnök-vezérigazgatója a tájékoztatón kiemelte a magyar mérnökök innovatív képességét és felkészültségét. Mint mondta: nagy előnye a hazai gyártásnak, hogy pontosan felmért igényekhez tudják igazítani a fejlesztést.
Ezek a budapesti új trolik
Krankovics István, a Credo-buszokat gyártó Kravtex Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, termékeik versenyképesek a magyar piacon is, és nagyobb kapacitásigényt is képesek kiszolgálni.
Varga Mihály kérdésekre kifejtette, a Volán vállalatok járműparkjának megújításához szükséges forrást évről évre biztosítja a kormány.
A metrópótló buszokkal kapcsolatos kérdésre kifejtette, ez budapesti ügy, a fővárosi közgyűlésnek kell döntenie róla. A magyar buszgyártás a miniszter szerint számíthat Tarlós Istvánra, és Budapest is számíthat a magyar buszgyártásra. Hozzátette, készek a további egyeztetésekre.
Varga Mihály azt is elmondta, hogy optimista a pénteken várható hitelminősítéssel kapcsolatban, a magyar gazdaság adatai azt mutatják, hogy az ország stabil növekedési pályán van. Az első negyedévi 2,9 százalékos exportbővülés jó jel bármelyik hitelminősítőnek, amely Magyarországról értékelést készít. A magyar gazdaság stabilitását bizonyítja az is, hogy az első negyedévben a kisebb mértékű növekedés ellenére 145 ezerrel bővült a munkahelyek száma, az építőipari megrendelésállomány jelentősen nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a reálkeresetek pedig 2,4 százalékkal növekedtek.
MTI
