Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a következő 4-5 évben több mint ötvenezren mennek majd nyugdíjba a hiányszakmákban dolgozók közül, valamint több mint 12 ezer mérnök vonul nyugdíjba. A demográfiai adatokból kiindulva nem lesz ennyi belépő a munkaerő-piacra a hiányszakmákban és a mérnöki tevékenységekben – mutatott rá. Czomba Sándor jelezte: emiatt „körültekintően kell végiggondolni” hogy a nyugdíjrendszert milyen mértékben szükséges és lehetséges átalakítani.
Kifejtette: a férfiak és a nők 40 év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulása között lényegi különbségek vannak. Példaként említette, hogy a nők számos olyan „munkakört” töltenek be, amiért nem kapnak fizetést, ilyen a gyermeknevelés, az otthoni munka.
A legtöbb uniós tagállamban a demográfiai problémák miatt az a tendencia, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár, ezen belül próbálnak lehetőséget biztosítani a korai kilépésre – jegyezte meg.
Ha marad a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer, és a korhatár előtt több százezer ember kikerül a nyugdíjrendszerből miközben a kassza mérete nem változik, akkor „ugyanazt a tortát kell több részre osztani” – fogalmazott az államtitkár. Véleménye szerint a kérdést „pro és kontra” végig kell gondolni, hogy ha népszavazásra kerülne sor, az emberek tisztában legyenek azzal, miről döntenek.
A férfiak negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásáról a népszavazást Bodnár József, a Vasutasok Szakszervezetének miskolci tisztségviselője kezdeményezte magánemberként, és azt szeretné elérni, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiakat is illesse meg ez a lehetőség. Az aláírásgyűjtő akció november 2-ig tart, addig legalább kétszázezer hiteles aláírást kell összegyűjteni, hogy népszavazást lehessen kiírni a kérdésben.
MTI
