A kormány ma folytatott megbeszéléseket a Bankszövetséggel az újabb devizahiteles mentőcsomagról, melyet követően Patai Mihály a Bankszövetség elnöke úgy nyilatkozott: a magyar bankok fogják viselni a terhek nagy részét - számolt be a Reuters.
Patai hozzátette: több év alatt több százmilliárdos tételt jelenthet ez a bankoknak a szövetség javaslata alapján. Az elnök kifejtette: a javaslatuk készítésekor legfőbb szempont a kormány elvárásának betartása volt, miszerint a havi törlesztőrészletek "drasztikus" mértékben csökkenjenek. Ez volt szerinte ugyanis a legfontosabb része a javaslatuknak.
Az általuk elkészített forgatókönyv szerint a mentőcsomag terhének döntő része a bankszektorra hárulna, az állam pedig a költségek kisebb részét viselni, illetve még egy minimális teher az ügyfeleket is érintené.
Az MTI beszámolója szerint a Bankszövetség három fő eszköz kombinációját vizsgálta meg: a kedvezményes árfolyamon történő átváltás (forintosítás), a kamattámogatás és az árfolyamgát típusú védelem lehetséges kombinációit, és a két optimálisabb verziót tették le a kormány asztalára.
A hírre a forint pillanatok alatt átlépte a lélektani 300-as szintet, így jelenleg 300,3-ig gyengült a hazai fizetőeszköz, de a kezdeti ijedtség után korrigált az árfolyam.
Fokozatos forintosítás?
Patai Mihály nyilatkozatából a megoldás elemei még nem derülnek, annyit azonban már lehet tudni, hogy az érintettek jelentős könnyítésre számíthatnak, hiszen a kormány kérésének megfelelően kiemelt szempont volt ez a javaslat összeállítása során. Ugyanakkor az állam kismértékig mégis részt vállalna a költségekből, ám az oroszlánrésze a jövedelmezőségükben amúgy jelentős csorbát szenvedett bankszektort terhelné, ami az ő szempontjuk igen negatív hír.
Az, hogy Patai Mihály a "több év alatt" kifejezést használta, arra enged következtetni, hogy akár a jegybank tegnapi cikkében vázolt megoldáshoz hasonló forgatókönyv lesz a végső megoldás. Miszerint az árfolyamgátnak megfelelően a törlesztőrészleten belül nemcsak a kamat, de a tőkerésznél is elengedésre kerülne a 180 forintos svájci frank feletti teljes rész, így ez a devizahitelek forintosításának megfelelő lenne. Csak ez nem egyszeri devizahitel-átváltás, hanem a fennálló tartozás fokozatos, de teljes mértékű forintosítása, az adósság árfolyamkockázatának teljes megszüntetése. Mindennek költségvonzata 30-40 milliárd forint lenne évente.
A jegybank cikkeinek egyébként igen jelentős szerepe van az újabb devizahiteles-mentőcsomagban, hiszen például az is kiderült, hogy évi 60-70 milliárdos nyereségre tettek szert a bankok a devizahiteles szerződéseknek (egyoldalú szerződésmódosítás, árfolyam-, kamatnyereségek) köszönhetően. Vagyis 2007 óta közel 350 milliárdos pluszhoz jutottak a bankok a válság előtt megkötött hitelszerződéseken.
Az adósmentés nem lesz Matolcsy-mentés?
Patai nyilatkozatából nem derül ki konstrukció lényege, de egy fokozatos forintosítást sejtet, miközben a jegybank szempontjából jobb lenne egy nagyobb összegű, egyszeri átváltás. Minek után a jegybank Növekedési Hitel Programjának harmadik pillére - mely a kéthetes kötvényállomány csökkentését tűzte ki célul - már biztosan kudarcba fulladt. Az egyszeri forintosítás során azonban a jegybank devizatartalékai is szerepet játszhatnának, és így megvalósulhatna a 4,4 milliárd eurós állománycsökkenés. A mintegy 1500 milliárd forint értékű (5 milliárd euró) lakáscélú (teljesítő) devizahitelek forintosításával ugyanis a kereskedelmi bankoknak csökkenteni kellene devizaforrásaikat. Ehhez a jegybank - a végtörlesztésnél már megismert módon – adna devizát a kereskedelmi bankoknak, akik persze azért forintot adnának. Ez utóbbi lépés pedig csökkentené a bankok likviditását, és gyorsan leszívná a kéthetes állományt
mfor.hu
