Az Országgyűlés költségvetési pénzügyi és számvevőszéki bizottsága szerdai ülésén 16 igen és 9 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak minősítette az egészségbiztosítási pénztárak (ebp) és a kötelező egészségbiztosítás rendjének újraszabályozásáról (a több biztosítós modellről) beterjesztett törvényjavaslatot.
Az egészségbiztosítás átalakításáról készült törvénytervezet kompromisszum eredménye, de a lényeg, a választható és versenyző pénztárak létrehozása, megmaradt - jelentette ki az előterjesztő nevében Baraczka Marianna. Az Egészségügyi Minisztérium szakállamtitkára rögzítette: a pénztárak nem szelektálhatnak a betegek között, aki nem választ pénztárt, az a területileg illetékes pénztár tagjává válik. A pénztárak alapításához szükséges saját tőke minimális összege az alapítás évében 3 milliárd forint, az alapítási évet követően pedig az éves fejkvóta bevétel öt százalékának megfelelő összeg - jelezte Baraczka Marianna.
Növekvő működési költségek
Mádi László (Fidesz) kérdésére a szakállamtitkár elmondta: a szakmai érdekképviseletekkel egyeztetett a szaktárca, amely a "törvénytervezettel nem értünk egyet" észrevételt nem tudta a szövegszerkesztésben felhasználni. A törvénytervezetben foglalt modellhez hasonló rendszer működik a világon, pontosan ilyen azonban nem - felelte ugyancsak ellenzéki képviselői kérdésre a szakállamtitkár.
Egy másik kérdésre kifejtette: az egybiztosítós modell 1,8 százalékos költségét nem lehet összehasonlítani a több biztosítós modellben engedélyezett maximum 3,5 százalékos működési költséggel, hiszen nem a jelenlegi ellátási színvonalat kívánják nyújtani az újonnan alakuló biztosítók, amelyek minimum 500 ezer, maximum 2 millió taggal kezdhetik meg a működést.
Fennmarad a nemzeti kockázatközösség
Ugyan nem a biztosság ülésén, hanem egy szakkonferencián Horváth Ágnes egészségügyi miniszter is kifejtette véleményét. Szerinte az egészségügyben a reformok után is fennmarad a nemzeti kockázatközösség, ugyanis mindenki számára kötelező lesz a biztosítás, mint eddig. A miniszter előadásában kitért arra, hogy a jelenlegi ellátórendszer minősége nem megfelelő, nem biztosít azonos hozzáférést és nem elég hatékony.
Ez a rendszer a beteg kiszolgáltatottságát tartja fenn, döntő benne a hálapénz, nem biztosítja a méltó körülményeket, sem a méltányos jövedelmeket a gyógyításra, sem az orvosoknak, sem az egészségügy más dolgozóinak. A meghirdetett reformok célja, hogy a három alapproblémára, a minőségre, az igazságosságra és a fenntarthatóságra adjon terápiát.
Túl sok lesz a korlát?
A konferenciát szervező Pénzügykutató elnök-vezérigazgatója, Lengyel László az MTI-nek elmondta, hogy a konferencián a vita gyakorlatilag három területre koncentrálódott. Az egyik kérdés az volt, hogy az új biztosítási rendszer ki fogja-e elégíteni a szolgáltatók, a betegek és a befektetők, tehát az üzleti biztosítók igényeit. Az előadók és felszólalók többsége úgy vélekedett, elsősorban egészségügyi szakmai szempontból, hogy az új rendszer korlátozza a versenyt a szolgáltatóknál, tehát nem lesz igazi szolgáltatási verseny és a kapacitás-csökkentések miatt ez negatívan fog hatni a betegekre. A betegek szabad orvosválasztásának a korlátozása - az, hogy a biztosító jelöli ki a "betegutakat" - szakmailag is problémákat jelent, valamint emberjogilag is gondokat vet fel. Ennek a következménye lesz, hogy a betegoldalról is elégedetlenség látszik előre.
Nem vonzó a biztosítóknak
Salamon Károly, az Alianz Hungária Biztosító elnök-vezérigazgatója arról beszélt, hogy az üzleti biztosító szempontjából is nagyon sok a kockázati tényező. Az új biztosítási rendszerben nincs sem a díjakra, sem az egyéb protokollokra, sem a működtetésre vonatkozóan igazi befolyásuk a biztosítóknak, ezért várhatóan a befektetési hajlandóság nem lesz meg a kellő mértékben.
Pusztai Erzsébet (MDF) volt egészségügyi államtitkár szerint az lett volna a jobb, ha először a szolgáltatók és nem pedig a biztosítók körében jelenik meg verseny. Bokros Lajos, a CEU Közép-európai Egyetem vezérigazgatója ezt a véleményt vitatta, mert szerinte a szolgáltatók nem tudnak igazán versenyezni.
A konferencián résztvevők többségének véleménye szerint további szakmai-politikai lépésekre, konszenzusra lenne szükség, mert ez a reform még nincs igazán kidolgozva.
