Idén 4,9, jövőre négy, 2012-re pedig 3,3 százalékos infláció várható éves átlagban, tehát az áremelkedés üteme végig meghaladja a tartós és gyors növekedést leginkább elősegítő három százalékos inflációs célt, áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs előrejelzésében.
Drasztikusan emelkedő nyers élelmiszer árak
Az MNB szerint a következő negyedévek inflációs folyamatait az élelmiszerár-sokk és az ágazati különadók részleges áthárítása miatti áremelések határozzák meg - a nyers élelmiszerek ára drasztikus emelkedésének továbbgyűrűző hatásait egyre kevésbé fogja vissza az élénkülő belföldi kereslet.
Ami a részleteket illeti, a nyersanyagárak - a 2008-as szabadesést követően - egyrészt a fejlődő országok hatalmas nyersanyagigénye, másrészt a fejlett gazdaságokban a már megvalósult és tervezett monetáris lazítás miatt kialakult inflációs félelmek miatt jelentős mértékben emelkedtek.
Éven belül a legnagyobb elmozdulás a nyers élelmiszer árakat jellemezte, amelyeknél az idei évben megfigyelt árnövekedés mértéke már a válság előtti 2007-es árrobbanással is összevethető.
Bár a nyersanyagárak az elmúlt hónapokban jelentősebb elmozdulást már nem mutattak, ám a rövid távon várhatóan továbbra is erős ázsiai keresletnek és a fejlett gazdaságokban változatlanul laza monetáris kondícióknak köszönhetően a következő negyedévekben is magas szinten rögzülhetnek. Ez a fogyasztói kosár termékeinek széles körében erősödő költségoldali árnyomást okozhat.
GDP: Három százalék feletti növekedést várnak jövőre
A jelentés megállapítja azt is, hogy a magyar gazdaság az év elejére túljutott a közel két évig tartó recesszión. A kilátásokat döntően a külső környezet és a költségvetési intézkedések alakítják, amelyek alapján 2011-ben 3,1, míg 2012-ben négy százalékos növekedésre számít a jegybank.
Míg a tervezett személyijövedelemadó-csökkentés és a már bejelentett autóipari nagyberuházások hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez, addig az ágazati különadók bevezetése, illetve a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakítása kedvezőtlenül érintheti a befektetői környezetet, ez pedig visszafoghatja a beruházási aktivitást is.
(A jelentés lezárásakor, november 22-én még nem lehetett tudni, hogy a magánnyugdíjpénztári tagoknak január végéig kell dönteniük, visszatérnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy maradnak az eddig kötelező, mostantól csak önkéntes rendszerben - ezt november 24-én jelentette be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - mfor.hu szerk.)
Az MNB emelt, a kormány csóválja a fejét
Az MNB szerint a gazdasági növekedés fellendülésével megnőtt a kockázata annak, hogy az inflációs várakozások a válság előtti magas szintre térnek vissza.
Emlékeztetnek arra: jegybank legfontosabb feladata az, hogy ezt megakadályozza - ez pedig kamatemelés nélkül nem megy.
Ez magyarázza, hogy hétfőn az MNB Monetáris Tanácsa - az elemzők többségének várakozásával ellentétben - 25 bázisponttal 5,5 százalékra emelte az alapkamatot. (Az inflációs jelentés ezt szintén nem tartalmazhatja, de Simor András jegybankelnök hétfői sajtótájékoztatóján hivatkozott a jelentésre - mfor.hu szerk.)
A kormány viszont nem ért egyet a kamatemeléssel, mivel állaspontjuk szerint ezt a magyar gazdaság folyamatai és az államháztartás helyzete nem indokolja.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint idén a GDP tervezett 0,9 százalékos csökkenése helyett egy százalékos növekedése várható, vagyis a növekedési teljesítmény várhatóan két százalékkal lesz jobb, mint azt 2009-ben a költségvetés tervezésekor számították. Ennél is lényegesebb, hogy 2010-ben Magyarország biztonságosan tartja a 3,8 százalékos költségvetési hiányt, amely teljesítménnyel az Európai Uniós (EU) tagok közül az ötödik legalacsonyabb deficittel rendelkezik.
Az NGM kiemeli, hogy a 2011-re várható pénzügyi és gazdasági folyamatok sem indokolják az alapkamat emelését. A jövő évre tervezett három százalék alatti deficit korrekt és reális - ez 2011-ben az ötödik legalacsonyabb deficit lehet az EU 27-eken belül. Ráadásul Svédország mellett Magyarország lesz az egyetlen olyan EU-s tagállam, ahol jövőre az államadósság szintje csökken, áll az NGM közleményében.
Magyarországon 2011-2013 között biztonságosan beállítható a három százalék alatti államháztartási deficit, amelyet a fokozatosan javuló gazdasági növekedés, a bővülő foglalkoztatás, az emelkedő beruházások és a kormány által megindított strukturális reformok alapoznak meg, teszi hozzá az NGM.
Visszafogott béremelést javasolnak
Arra egyébként az MNB jelentése is kitér, hogy a munkavállalási hajlandóság emelkedett - a jegybank szerint az elmúlt évek intézkedéseinek hatására - , így a munkanélküliség növekvő foglalkoztatás mellett sem csökkent.
Mivel a belföldi kereslet élénkülése még törékeny, fontos, hogy a növekedés beindulása együtt járjon a foglalkoztatás bővülésével. Mindezt egy visszafogott béremelés tudja elősegíteni, állítja az MNB.
