A szakember a La Libre Belgique című belga lap keddi számának nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy a válság egyik kiindulópontja a görög statisztikák kozmetikázása volt. Az Eurostat pedig nem tudta teljes mértékben felfedni a valóságot, mert helyszíni ellenőrzési joga nincs. Maystadt szerint ezért ki kell terjeszteni a statisztikai hivatal jogkörét a tagországokban folytatott vizsgálódásokra is.
Arra a jelenségre pedig, hogy az unió csak több évet várva, a válsághelyzet kirobbanásakor reagált érdemben a régóta ismert görög problémára, az elnök szerint az Európai Bizottság önállóságának fokozása lehet a megoldás. Jelenleg ugyanis túlságosan nagy a tagországok fékező befolyása az uniós központi végrehajtó szerv ajánlásaira, márpedig "néhány miniszter habozik nyomást gyakorolni egy-egy kollégájára, arra gondolva, hogy egy nap ő találhatja magát hasonló helyzetben" - hangoztatta Maystadt.
Lehetővé kell tenni a brüsszeli bizottság számára, hogy ajánlásait nyilvánosan és anélkül intézze egy-egy tagállamhoz, hogy az a többi tag szűrőjén keresztülmegy - szögezte le az EIB elnöke, aki állandó résztvevője az EU-pénzügyminiszteri találkozóknak. A görög példa esetében Maystadt arra is rámutatott, hogy nem csupán pénzügyi problémáról van szó, hanem a gazdaság versenyképességének helyzetéről is. Hasonló problémával küzd ilyen szempontból Spanyolország is - tette hozzá.
Interjút közölt a brüsszeli lap Didier Reynders belga pénzügyminiszterrel is, aki egyebek között azt emelte ki, hogy a válságért nem lehet kizárólag a piaci spekulációt okolni. A spekulánsok nem csináltak egyebet, mint kihasználtak egy számukra kedvező helyzetet, amelyet az érintett országok magas államháztartási deficitje teremtett. Reynders egyben közölte a belga adófizetőkkel, hogy a piacok megnyugtatására a múlt hét végi brüsszeli válságtanácskozásokon kidolgozott, sok százmilliárd eurós mentőmechanizmus egy centjükbe sem kerül, ugyanis a tagállamok részéről csak garanciáról van szó, nem pedig kölcsönökről.
MTI/Menedzsment Fórum
