Az Eurostat a napokban frissítette a GDP-arányos költségvetési kiadásokra vonatkozó adatbázisát, mely szerint a magyar költségvetés a megtermelet GDP kereken 50 százalékát költötte el a különféle célokra. 2014-ben ez az arány még 49 százalék volt, vagyis egy év alatt 1 százalékpontos növekedés történt.
A szám önmagában is sok, akkor meg különösen, ha felidézzük, hogy a kormány több konvergenciaprogamban és nyilatkoaztban is az állami kiadások lefaragását tűzte ki célul. Számszerűen az 50 százalék körüli rátát 45 közelébe vinné le. Az adatok szerint azonban nemhogy közelítenénk, sokkal inkább távolodunk a céltól és úgy tűnik, hogy a kormány 6 év alatt sem tudott ezen a területen érdemi előrelépést felmutatni.
2010-ben a kiadások mértéke ugyanis még "csak" a GDP 49,5 százalékát tette ki, ami 2012-re - ingadozva - de 48,6 százalékig csökkent. Itt pedig mintha a kormány elengedte volna ezt a célt: 2013-ban újra 49,3 százalék volt a ráta, majd 49 és most a legfrissebb adatok szerint 50 százalék.
Ez uniós viszonylatban a kilencedik legnagyobbnak számít, ennél jobban költekezik többek között Ausztria (51,6 százalék), Görögország (55,4 százalék) vagy épp Franciaország és Finnország (egyaránt a legmagasabb 57 százalékot tudhatják magukénak). A rangsor másik végén Írország áll, ahol a kormány a GDP mindössze 29,4 százalékát költi el különféle célokra, mögötte pedig Litvánia és Románia áll 35,1 és 35,7 százalékkal.
A visegrádi vonatkozásában is kiemelkedő az Orbán-kormány újraelosztása, hiszen 2015-ben
- a lengyelek a GDP 41,5,
- a csehek 42,
- a szlovákok pedig 45,6 százalékát költötték el.
Kevesebbet költünk oktatásra és szociális kiadásokra
Az, hogy a teljes GDP-arányos költés növekedett 6 év alatt, egyáltalán nem azt jelenti, hogy funkciók szerint nézve is nőttek volna a kiadások. A 10 terület közül 4 esetben visszafogta a költést a kormány: általános közösségi szoltáltatásokra 0,5 százalékponttal kevesebbet költ a kormány, a GDP 8,9 százalékát, ami mellesleg a legtöbbet is jelenti egyben. Ennél nagyobb mértékben 0,7 százalékponttal esett vissza a honvédelemre fordított kiadás, a GDP 0,5 százalékra jutott erre a célra 2015-ben. (A jövőben itt a GDP 2 százalékáig kell majd emelni a kiadásokat.)
Oktatásra 2010-ben még a GDP 5,5 százalékát fordította a kormány, 2015-ben ez már 5,2 százaléka volt, vagyis 0,3 százalékponttal mérséklődtek a kiadások. Pedig ez pont az a terület, ahol nagyon le vagyunk maradva. Uniós viszonylatban ez nagyából a középmezőnybe rangsorolja Magyarországot,a legtöbbet Izlandok költik oktatása, a GDP 7,5 százalékát, a legkevesebbet pedig Romániában, 3,1 százalékot. Visegrádi országok vonatkozásában egyébként jól állunk, hiszen az 5,2 százalék Lengyelországgal egyetemben a legmagasabb GDP-arányos kiadást jelenti. A csehek a GDP 4,9, a szlovákok pedig 4,2 százalékát fordítják erre a célra.
Nagyot zuhantak hazánkban 6 év alatt a szociális kiadások is, a 2015-ös 15 százalék 2,4 százalékponttal kevesebb a 2010-esnél. A visszaesés hátterében több kormányzati intézkedés áll: részben a rokkantnyugdíjak felülvizsgálata, részben pedig a munkanélküli juttatások rendszerének gyökeres átalakítása áll.
A fentiekkel párhuzamosan jelentősen (2,6 százalékponttal) többet költünk a gazdasági kapcsolatokra, a GDP 8,6 százaléka csak erre megy el, környezetvédelemre pedig 0,6 százalékponttal nőttek a kiadások 1,2 százalékra.
mfor.hu
