Az ágazat a tavalyi év során 5 százalékkal növelte hitelállományát, betétállományát 10 százalékkal, míg a mérlegfőösszeg 8 százalékkal bővült. Varga Antal az OTSZ ügyvezetője szerint a takarékszövetkezetek rendkívül válságállónak bizonyultak, a legfőbb erényük a stabilitás, és esetleges likviditási válság esetén is jelenthetnek egyfajta védelmet a külföldi anyabankok nehézségei esetén itthon is kiszáradó nemzetközi bankokkal szemben.
Varga ugyanakkor elmondta, hogy fontos lenne a márka ismertségének növelése, hiszen hiába rendelkeznek mintegy 1800 fiókkal, a lakossági ismertsége az intézményeknek rendkívül alacsony, különösen a nagyobb városokban. Ennek leküzdésére imázskampányt terveznek indítani, hiszen az ismertség növelése szinte „kötelező házi feladat számukra.” Azt is elmondta, hogy egészséges nemzeti protekcionizmusra lenne szükség a bankszektorban is. Ugyanakkor az is tény, hogy a takarékszövetkezetek bizonyos termékek területén piacvezető pozícióval bírnak, ilyen például a Széchenyi Kártya, ahol a piac 42 százalékát birtokolják, vagy a Gazdakártya, de hasonló eredményeket várnak a tervezett agrár Széchenyi Kártyától is.
Cél a legnagyobb hazai bankhálózat
Csicsáky Péter, a TakarékBank – mely a takarékok ernyőbankjaként működik - elnök-vezérigazgatója szintén a hitelkihelyezések bővüléséről és a bankadó után is nyereséges működésről számolt be, ugyanakkor számos fejlesztést is bemutatott. A pénzintézet 800 millió forintot költött IT-fejlesztésekre, emellett a magyar piacon az eddigi lemaradások helyett most másodikként jelentkezett a PayPass technológiával.
A szövetkezetek egységes arculatát és termékkínálatát megteremteni szándékozó TakarékPont hálózat is bővült, tavalyra már mintegy 23 szövetkezet csatlakozott a hálózathoz, ám idén már 30 fölötti tagsággal szeretnék zárni az évet. A cél hosszabb távon a legnagyobb hazai bankhálózat létrehozása, ám ehhez szabályozási lépések is szükségesek a Bázel III 2015-ös életbelépése előtt. Csicsáky elmondta azt is, hogy 10 új takarékszövetkezettel sikerült megállapodniuk a bankkártya szolgáltatás ellátásáról, mely 40 ezer új ügyfelet jelenthet.
A takarékszövetkezetek szerepével kapcsolatban Bodnár Ottó, az OTIVA ügyvezetője elmondta, hogy szükséges lenne a szövetkezetek további, akár kötelező integrációja, ami nem csupán a tartalékok révén nyújthat biztonságot, de a hálózatban megvalósuló kölcsönös kötelezettségvállalás is ebbe az irányba mutat. Az integráció fontosságát jelzi a Jógazda takarékszövetkezet bukása is, mely nem volt tagja sem az OTIVÁ-nak, sem a hasonló ernyőszervezeteknek, ugyanakkor bedőlése az integrált szövetkezeteknek is imázsvesztést okozott. Ma hazánkban egyébként 4 olyan szövetkezet működik, mely semmilyen integrációnak sem tagja. Az OTIVA a hazánkban működő 131 szövetkezetből 111-et tömörít, és Bodnár szerint szükséges lenne a kötelező integrációra, melynek a szabályozó irányába transzparensnek kell lennie és valódi védelmet kell nyújtania.
Kosztolányi Bálint
mfor.hu
