Erre azért van szükség, mert a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország egy törlesztőrészlettel már késedelembe esett a Nemzetközi Valutaalap felé, jövő hétfőn pedig az Európai Központi Banknak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, az újabb mentőcsomagról viszont csak most kezdődnek majd a konkrét tárgyalások.
Alexander Stubb finn pénzügyminiszter a tanácskozás előtt elmondta: ismét hosszú éjszakára számít, mert több miniszter nem rendelkezik a kellő parlamenti felhatalmazással ahhoz, hogy új vagy feltételek nélkül folyósítható pénzt ítéljen meg Athénnak.
Stubb a reggel született állam- illetve kormányfői megállapodást jónak nevezte, mivel - mutatott rá - három pillére is van: a tárgyalások előtt Görögország által elfogadott törvények, a mentőcsomag konkrét feltételei, és a befektetési alap, amelynek létrehozásáról is döntés született.
"Azt gondolom, hogy ez a helyzet most nem szürke, hanem fekete-fehér, és remélem, a görög parlament támogatja a csomagot" - magyarázta Stubb, jelezve azt is: kormányának elengedhetetlen feltétel volt, hogy a harmadik görög mentőcsomagban az IMF is részt vegyen.
Stubb hozzátette, hogy az európai integráció lényege az intézményes együttműködés és a feltételek, a közös szabályok teljesítése. Tudatta azt is, hogy sokan elhamarkodottan arra a következtetésre jutottak, hogy immár automatikus a tárgyalások megindulása a harmadik görög mentőcsomagról, pedig nem így van. Erről akkor lehet szó, ha a görög kormány és a törvényhozás teljesíti ennek feltételeit - hangsúlyozta.
Az Eurócsoport hétfőn új elnököt is választ. A jelenlegi elnök, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter és spanyol kollégája Luis de Guindos indul a posztért. Stubb nem foglalt állást, mint mondta: biztos abban, hogy valamelyiküket egyhangúlag támogatja majd az Eurócsoport, és bármelyikük lesz is végül az Eurócsoport elnöke, azzal Európa csak nyerhet.
Johan Van Overtveldt belga pénzügyminiszter világossá tette, hogy a reggeli megállapodás azonnali intézkedéseket irányoz elő a görög kormány számára, és ettől függ, hogy milyen áthidaló megoldás lehetséges Athén számára.
"Azt várjuk a görög kormánytól, hogy hajtsa végre az elfogadott megállapodást" - húzta alá Van Overtveldt.
Hans Jörg Schelling osztrák tárcavezető megjegyezte, hogy az áthidaló kölcsön az egyik kellemetlen feladat, amelyet a csúcstalálkozó a miniszterekre testált. Rámutatott, hogy több ország különféle problémákba ütközhet ezen a téren. Schelling leszögezte, hogy a Grexit már ugyan nincs napirenden, de Görögországnak teljesítenie kell.
Michel Sapin francia gazdasági miniszter üdvözölte a görög kormány bátorságát, hogy szembe mer nézni olyan problémákkal és politikai vitákkal is, amelyekkel elődei nem voltak képesek. A francia politikus szerint nem szabad ennek az athéni kormánynak szemrehányást tenni azért, amit elődei mulasztottak el.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági ügyekért felelős tagja arra az álláspontra helyezkedett, hogy a reggeli megállapodásnak csak örülni lehet, a dokumentum jelentős elvárásokat fogalmaz meg, de kiegyensúlyozott. A francia politikus szerint helyre kell állítani a bizalmat az uniós tagállamok, valamint az egyes kormányok és az ország polgárai között egyaránt.
A lengyel kormányfő szerint a görögök hatalmas árat fizetnek a populista kormány nemtörődömségéért
A görögök hatalmas árat fizetnek a populista kormány nemtörődömségéért – jelentette ki hétfőn Ewa Kopacz lengyel kormányfő, miután Brüsszelben megállapodás született a Görögországnak nyújtandó legújabb mentőcsomag feltételeiről.
Kopacz kijelentésével közvetlenül Alekszisz Ciprasz baloldali görög miniszterelnök kormányzását minősítette. Az utóbbi hét hónap során (Ciprasz) letért az elődje által elindított reformok útjáról, sok ígéretet tett” – értékelte Kopacz, hozzátéve, hogy Görögország az ígéretekért a brüsszeli megállapodás értelmében kemény reformokkal” fizet.
Az athéni kormánynak a nemzetközi hitelezőkkel kötött megállapodását Kopacz nagyon nehéznek” minősítette, mint mondta, igen különös feltételek” fűződnek hozzá.
A legerősebb lengyel ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) - amelynek gazdaságpolitikáját Kopacz többször populistának minősítette - viszont követendő példának állította be Ciprasz tárgyalási stratégiáját. A párt egyik politikusa, Ryszard Czarnecki - aki egyúttal az Európai Parlament elnökhelyettese - az onet.pl lengyel hírportálnak nyilatkozva elmondta: a görög kormányfő a brüsszeli tárgyalások során Lengyelországnak is megmutatta, hogy az uniós fórumon érdemes keményen tárgyalni”.
Czarnecki úgy vélte, hogy a görög miniszterelnök a múlt vasárnapi népszavazással megerősítette országa tárgyalási pozícióját, a hétfői kompromisszumkötésnek” pedig két győztese van: Ciprasz, aki ezzel bel- és külföldi tekintélyét egyaránt növelte, valamint – a tárgyalások során betöltött szerepe miatt - Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
A görögök úgy érzik, hogy engedményekre kényszerítették az Európai Uniót – fejtette ki Czarnecki, hozzátéve, hogy Juncker mindkét oldal győzelmeként” fogja tálalni a hétfői megegyezést.
A politikus úgy vélte, hogy Lengyelország esetében nem lenne ésszerű az euróövezetbe való belépés. Görögország példája mutatja, hogy maga az euróövezeti tagság nem óv meg a gazdasági válságtól, sőt a stabilizáló szerepet betöltő nemzeti valuta hiánya csak elmélyíti azt” – jelentette ki.
MTI
