Az elmúlt években a főváros vezetése folyamatosan tolja ki a dugódíj bevezetésének lehetőségét, ráadásul egyelőre egyértelmű kommunikáció sincs: egyelőre senki nem mondta azt, hogy lesz dugódíj, de azt sem, hogy nem. A politikusok ügyesen kerülik a konkrét megnyilatkozást, és rendre igyekeznek az aktuális hallgatóság kedvében járni. Ha például autósok alkotják a közönséget, akkor mereven elzárkóznak minden hasonló ötlettől, az Autómentes Nap vagy a Critical Mass felvonulása kapcsán viszont a közelgő dugódíjat valószínűsítik.
Évek óta napirenden van
Még 2007 szeptemberében Demszky Gábor akkori főpolgármester egy budapesti rendezvényen azt mondta, hogy "a jövő évtized elejétől Budapest bizonyos részeire már csak különleges úthasználati díj, az úgynevezett dugódíj megfizetésével lehet majd behajtani". Nos, erről már lemaradtunk, ugyanis az évtized első éveiben járunk és a dugódíj még sehol.
A következő mérföldkő 2009 januárjában jött, amikor már konkrétumok is kiderültek. Akkor készült el többek között a térkép azokról a területekről, melyekre csak dugódíj ellenében lehetne behajtani. A lehetséges díjakról is akkor hangzott el az első konkrétum: 400-800 forintos behajtási díjat javasolt egy szakértőkből álló csapat.
A 2009 elején készült tanulmány szerint a dugódíj eredményeként naponta 60–110 ezer autóval kevesebb közlekedne a főváros belső negyedeiben, ez pedig csökkentené a légszennyezettségét. Az intézkedés bevezetésének idejével kapcsolatban akkor 2012 tűnt reálisnak.
2009 őszére aztán megint egy évvel kitolták a döntéshozók a dugódíj lehetséges bevezetését: akkor hangzott el először a ma is érvényesnek tekinthető 2013-as dátum. A tavalyi önkormányzati választások aztán megint kicsit megbolygatták a kommunikációt a dugódíjjal kapcsolatban, abban szinte minden párt egyetértett, hogy szükség van rá, azonban egyáltalán nem biztos, hogy a fenti térkép véglegesnek tekinthető és a 400-800 forintos díj is már kétéves ötlet.
A választások után sem tisztult a kép: novemberben Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója még úgy nyilatkozott a HVG kérdésre, hogy "amíg nem lesznek új buszok, nem indul el az új metró, tehát amíg a BKV nem lesz valódi alternatívája az autós közlekedésnek, addig az autósokat nem lehet rákényszeríteni, hogy kiszálljanak kocsijukból és a tömegközlekedést válasszák". Idén január végén viszont Tarlós István főpolgármester a Hírszerzőnek úgy nyilatkozott, hogy "jól elő kell készíteni", majd 2013-tól be kell vezetni a dugódíjat. Ez tehát a legfrissebb információ.
Arról megintcsak nincs semmilyen kézzelfogható információ, mennyi pénzt jelenthetne a dugódíj bevezetése a költségvetésnek. Egyelőre a már említett 400-800 forintos autónkénti behajtási díj sem tekinthető hivatalosnak, és azt sem lehet tudni, hogy egy esetlegesen fizetős behajtás esetén a Budapesten megforduló nagyjából egymillió autóból hány hajtana be a fizetős övezetbe naponta.
Megígértük Brüsszelben
A fentiekből is kitűnik, hogy a dugódíj esetleges bevezetése erőteljesen kötődik a négyes metró átadásához. Ráadásul Vitézy Dávid tavaly novemberben úgy nyilatkozott, hogy hazánk az új metróvonalra kapott támogatásért cserébe vállalta az Unió felé a dugódíj bevezetését.
Azaz könnyen lehet, hogy nem csak a magyar politikusokon fog múlni az, mikortól kell majd fizetni a behajtásért a belvárosba, szükség esetén Brüsszelnek minden bizonnyal megvannak az eszközei, hogy ezt az ígéretet kikényszerítse a főváros vezetéséből.
Az EU egyébként eredetileg 237 milliárd forintnyi támogatást nyújtott volna a négyes metró építéséhez, végül 2009 augusztusában bejelentették, hogy "csak" 181 milliárdra számíthatunk. Ennyiért cserébe vállaltuk tehát az autósok sarcolását a dugódíjjal. A metróvonal első szakasza egyébként az évek során fokozatosan drágult, a 2009-es adatok szerint 353 milliárd forintba fog kerülni, tehát ennek nagyságrendileg a felét állja Brüsszel, a másik felét a magyar kormánynak kell előteremtenie.
Beke Károly
mfor.hu
