Az elemzők szinte egyöntetűen jelzik, hogy májusban sem nyúl hozzá a 9,5 százalékos alapkamathoz a Magyar Nemzeti Bank. A magyarázat szerint annak ellenére, hogy a forint erősödik, mégis vár kamatai csökkentésével néhány hónapot a jegybank, mivel a forint árfolyamára és az inflációra leselkedő kockázatok nem tűntek el teljesen.
A jövőbe tekintve az elemzők többsége még az idén kamatcsökkentést vár, a konszenzus 2009 végére 8,5 százalékos, 2010 végére 7,0 százalékos alapkamatot mutat.
A legutóbbi kamatülés óta a parlament áfakulcs-emelést fogadott el, ami növeli az inflációt. Ennek az egyszeri emelkedésnek az azonnali inflációs hatásain várhatóan "keresztülnéznek" a monetáris döntéshozók, a később jelentkező másodlagos inflációs hatások azonban továbbra is rizikót jelentenek. A mély recesszió ugyanakkor alacsonyan tartja a belföldi keresletet és mérséklően hat az árakra.
Az inflációs előrejelzések a múlt hónaphoz képest felfelé mozdultak: az elemzők szerint az idei átlagos infláció 4,6 százalék, a decemberi - éves összehasonlításban - 6,9 százalék lehet. Jövőre az átlagos infláció 4,4 százalék lehet a konszenzus szerint, 2011-ben azonban visszatérhet a három százalékos középtávú cél alá, 2,9 százalékra.
A magyar jegybank most nem módosít jelenlegi 9,50 százalékos alapkamatán, de a kamatcsökkentés javaslatként szóba kerülhet a Monetáris Tanács hétfői ülésén, jósolják londoni befektetési elemzők, akik szerint a későbbi kamatpálya a legutóbbi forinterősödés stabilizálódásától függ.
A JP Morgan bankcsoport londoni befektetési részlegének hétvégi elemzése szerint ahogy a maginflációt a korábbi forintgyengülés átszűrődése felfelé hajtotta, a jelenlegi árfolyam-erősödésnek az év második felében már enyhítenie kell az árnyomást.
A JP Morgan szerint az elmúlt hetek jelentős forinterősödése miatt az MNB hétfőn esetleg megfontolhat egy kamatcsökkentést, mivel azonban a piac továbbra is kilengésekre hajlamos, a jegybank óvakodni fog "a januárihoz hasonló, elhamarkodott cselekvéstől". A ház londoni elemzői csak akkor várnak kamatcsökkentést, ha a forint egyértelmű, több hónapig tartó erősödési pályára áll rá. A JP Morgan szerint az első enyhítés legvalószínűbb időpontja július, és a cég az év végéig összesen 1,00 százalékpontos magyarországi kamatcsökkentést jósol.
Egy másik jelentős londoni pénzügyi cég, a Goldman Sachs szerint az MNB "még mindig aggódik a pénzügyi stabilitás miatt", és a kamatenyhítés újrakezdéséhez bizonyítékokra van szüksége a költségvetési kiigazítás haladásáról, valamint arra, hogy a forint tartósabban erős maradjon.
A Goldman Sachs - az első negyedévi GDP-adatok nyomán - rontotta a magyar, valamint a cseh gazdaság idei egész évi visszaesési ütemére adott előrejelzését. A cég londoni befektetési részlege által piaci szereplőknek összeállított kéthetenkénti feltörekvő piaci helyzetértékelés szerint "kellemetlen meglepetést" jelentettek mindkét ország esetében az első negyedévi GDP-ről kiadott gyorsbecslések. Ezek a GS londoni elemzői szerint mind a ház várakozásaitól, mind az általános citybeli konszenzustól elmaradtak, és - különös tekintettel arra, hogy első negyedévi adatokról van szó -, "automatikusan" az eddig vártnál "sokkal alacsonyabb" éves hazai össztermékre utalnak.
Mindezek alapján a Goldman Sachs az eddigi előrejelzéseiben szereplő 3 százalékról 4,2 százalékra módosította a cseh, és 5 százalékról 6,5 százalékra a magyar gazdaságra adott idei visszaesési prognózisát. A londoni City más nagy házai is alaposan rontották az elmúlt időszakban a kelet-európai térség idei teljesítményére adott jóslataikat, de a magyarországi recesszió mértékéről szóló előrejelzések eltérnek.
