4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A következő hetekben az egészségügyért felelős államtitkárság szakmai konzultációt kezd a Magyar Orvosi Kamarával a megújuló törzskarton-rendszerről, annak tartalmáról - mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.

Mint mondta, a tárgyalásokat januárig le szeretnék zárni, és ha megállapodnak egy megfelelő tartalomban, az a lakosság érdekeit szolgálja majd, és képet ad az emberek egészségi állapotáról. Az államtitkár az alapellátás-fejlesztési modellprogram (svájci projekt) keretében végzett felmérés első eredményeit ismertető sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a program elemeit szeretnék majd beépíteni, felhasználni. Mint fogalmazott, ki kell használni az alapellátás lehetőségeit a népegészségügy területén.

Vajer Péter, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet alapellátási igazgatóságának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, január-májusban készült felmérés célja az volt, hogy pontos képet kapjanak a háziorvosi praxisok munkaerő-, eszköz- és infrastruktúra-ellátottságáról, továbbá a praxisok közötti együttműködési hajlandóságra, illetve, hogy van-e nyitottság az orvosoknál a törzskarton megújítására. A kérdőívet 4729 háziorvos (82,3 százalék) töltötte ki.

Ilyen a világ első 3D nyomtatóval készített épülete

Az adatokat ismertetve közölte, a válaszadók a fővárosban majdnem 68 százaléka plusz finanszírozással vállalná, hogy a praxisa részt vesz a lakosság egészségi állapotának felmérésében, míg 38 százalékuk ezt plusz forrás nélkül is elvégezné. Az arányok tekintetében a megyeszékhelyen nagyobb azok aránya (82,5 százalék), akik plusz finanszírozással vállalnák az egészségi állapot felmérést.

A prevencióval kapcsolatos életmódtanácsadásban való részvételre adott válaszok itt is hasonló arányokat mutatnak, míg a fővárosban plusz finanszírozással 40,6 százalék, addig a megyeszékhelyen plusz juttatással 69,9 százalék vállalná ezt a feladatot. A megyeszékhelyeken ez az arány 42,6, illetve 86,8 százalék.

A szakvizsgák számát tekintve kiderült, hogy a válaszadók 36 százalékának két szakvizsgája van, 13 százalékuknak három. Ezen szakvizsgák a belgyógyász, a foglalkozás-egészségügy, aneszteziológia, pulmonológia és sebészet szakmákból tevődnek össze javarészt.

Arra a kérdésre, hogy a praxisban milyen szakterület szakembereire lenne szükség, a legtöbben a dietetikust (válaszadók 63,1 százaléka) és a gyógytornászt (válaszadók 68,4 százaléka) jelölték meg. Az adminisztrátor fontosságát 34,8 százalék jelölte fontosnak, de a válaszadók 23 százaléka szívesen látna egészség tanácsadó szakembert is.

Vajer Péter emlékeztetett, a praxishoz tartozó betegekről eddig is kellett törzskartont vezetnie a háziorvosnak, ez nem új keletű dolog. A lakosság egészségi állapotának felmérése, jobb megismerése egyrészt fontos az adott embernek, de segíti az orvos munkáját is. Másrészt a két-három év alatt kapott adatokból a népegészségügyi programok is célzottabbak lehetnek - tette hozzá.

Ónodi-Szűcs Zoltán ehhez hozzátette, mindenképpen olyan új törzskartonrendszert szeretnének, amely alkalmas arra, hogy a lakosság állapotáról képet adjon, de nem ró akkora terhet egy-egy orvosra, hogy az gátolja a napi betegellátást. Az államtitkár úgy fogalmazott, ha a kamarával meg tudnak állapodni egy megfelelő törzskartontartalomban, akkor annak vezetése, kitöltése kötelező lesz a háziorvosra nézve. Ugyanakkor - folytatta - a jelenlegi indikátorrendszerre jutó forrás mértéke nem elegendő ahhoz, hogy ösztönözze a háziorvosokat.

Ónod-Szűcs Zoltán utalt arra, hogy az elmúlt években ötven százalékkal növelték az egy praxisra jutó finanszírozást, amivel csökkentették a szakorvosok és az alapellátó orvosok fizetése közötti különbséget.

Papp Magor, az alapellátás-fejlesztési modellprogram vezetője azt mondta, az egészségállapot-felmérésben egyszerű vizsgálatokra kell gondolni, mint például vércukor-, vérzsírszint, vérnyomás és testsúlymérés, illetve az esetleges rizikófaktorok kiszűrése.

A törzskartonban valószínűleg rákérdeznek majd a szociális helyzetre, az iskolai végzettségre, de nem kérdeznek többet, mint amit most is megkérdez, vagy tud a háziorvos. A betegtől nyert, egészségre vonatkozó adatok továbbra is személyes adatnak minősülnek majd, azok további feldolgozása, összegzése csak úgy történhet meg, hogy azok nem sértik az alapvető jogokat. A beteg azonban megtagadhatja a válaszadást.

MTI

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!