Már nem az akarattal, hanem a képességgel van baj
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) negyedévente elkészíti hitelezési felmérését, mely arra fókuszál, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakult a kereslet és a kínálat a hitelpiacon, és mik a bankok várakozásai. Az év elején készült, csütörtökön bemutatott friss felmérés szerint 2011 negyedik negyedévében tovább szigorodtak a hitelek feltételei, azonban ennek oka egyre kevésbé az, hogy a bankok nem akarnak hitelt adni, nagyobb súlyt kapott a döntéseknél a finanszírozás nehezedése.
"Megdrágult és egyre nehezebbé vált a hazai bankok finanszírozása, de ez nem magyar sajátosság, az eurózóna pénzintézetei is hitelezésük visszafogásával igyekeznek javítani mérlegüket" - emelte ki a csütörtöki sajtóbeszélgetésen Homolya Dániel. Az MNB pénzügyi stabilitásért felelős területének vezetője ugyanakkor hozzátette: a régiós tőkeelosztási versenyben hátránnyal indul a veszteséges magyar bankrendszer. A jegybank számításai szerint egyébként a bankadó és a végtörlesztés nélkül tavaly 10 százalékos tőkearányos nyereséget értek volna el a hazai pénzintézetek, azonban a két nagy tétel miatt ténylegesen veszteséges lett a szektor.
Homolya Dániel hangsúlyozta: a fenti problémák főleg a vállalati hitelezés területén éreztetik hatásukat, abban bíznak, hogy a nemzeti bank két hete bejelentett likviditásnövelő eszközei részben orvosolhatják a gondot. "Ezek az eszközök jelenleg előkészítés alatt vannak, ezért egyelőre nem tudunk publikus becslést mondani arra nézve, mekkora likviditást biztosíthatnak a bankoknak" - válaszolta a szakember az mfor.hu kérdésére.
Háztartási hitelek: már csak a jó ügyfél kell
A jegybank által készített felmérés szerint a lakossági hitelek feltételei is szigorodtak az utóbbi időben, a bankok főleg a jó, jelentős önerővel rendelkező ügyfelekért versenyeznek, illetve a meglévő portfólió kezelésére koncentrálnak. A jegybank szakemberei szerint ebben akkor várható változás, ha lezárul az új, kibővített árfolyamgátba történő bejelentkezés.
"A negyedik negyedévben megtörtént az a szigorítás, amit a bankok előre jeleztek már, az előretekintő felmérés szerint a következő negyedévekben további szigorítás várható mind a lakáshitelek, mind pedig a fogyasztási hitelek piacán" - emelte ki Fábián Gergely, az MNB elemzője. A bankok tapasztalatai szerint a negyedik negyedévben a végtörlesztés miatt növekedett a hitelek iránti kereslet, azt leszámítva nem tapasztaltak komoly elmozdulást.
A portfólióminőséget tekintve szinte minden szegmensben további romlást tapasztaltak a bankok, a háztartási hitelek terén a végtörlesztéssel alapvetően a jó ügyfelek kerültek ki a portfólióból, ez is hozzájárult a romláshoz - hangsúlyozták a jegybank szakemberei. "A személyes beszélgetések alapján a bankok arra számítanak, hogy az ügyfelek markáns része vehet részt a kibővített árfolyamgát rendszerében, szerintük ez egy vonzó ajánlat, amivel sok embernek érdemes lesz élni. Konkrét, számszerű várakozásaik azonban egyelőre nincsenek a bankoknak" - mondta Homolya Dániel.
Mint ismert, a kormány a legvalószínűbb forgatókönyv szerint 300 ezer résztvevőre számít az új árfolyamrögzítésben. A múlt héten Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára elárulta: a költségvetési kiadások tervezésekor azzal számoltak, hogy ekkora kör esetében a büdzsé terhe idén 10-15 milliárd forint lehet.
Vállalatok: rövid hitel még kell, de beruházni senki nem akar
A vállalati hitelezésben a már említett finanszírozási nehézségek határozták meg az elmúlt időszakot. A jegybank arra is választ keresett, hogy milyen területeken és miért szigorítottak a bankok. Ezek közül a negyedik negyedévben kiemelkedő volt a megnövekedett kockázati prémium, vagyis a még éppen hitelképes vállalatok magasabb felárral kaptak kölcsön, mint korábban, emellett a maximális futamidő területén történt a legjelentősebb szigorítás. "A bankok nagy része a gazdasági kilátások romlásával indokolta a szigorítást" - emelte ki Fábián Gergely.
Keresleti oldalon a vállalati hitelek terén a rövid lejáratú hitelek iránt tapasztaltak növekedést a pénzintézetek, a hosszabb lejáratokon évek óta folyamatos a csökkenés. "Forgóeszköz hitelekre, likviditási hitelekre továbbra is szüksége van a vállalati szektornak, azonban a beruházási adatokból is látszik, hogy hosszabb távú hitelekre, beruházási célú kölcsönökre nincs igény" - emelte ki Fábián Gergely.
Beke Károly
mfor.hu
