Az elmaradt adóbevétel mellett további veszteség keletkezhet, amikor ugyanezt az árut a lánckereskedelem egy másik résztvevő cége reexportálja, és visszaigényli a be sem fizetett áfát. Az elmúlt évben főleg az EU-n kívüli országokba, például Dubai-ba és Ciprusra irányult ez a fajta export, ahonnan a termékeket visszaimportálták valamelyik EU-tagországba. Ezt a módszert "körhinta" csalásnak nevezik, mivel többször megismétlik, így növelve a profitot.
Magyarok is beszálltak az "üzletbe"
A magyar kereskedő cégek is próbálkoztak az EU-ban kifejlesztett áfa-csalási technikával; az APEH számos, az EU-ból importáló céget ellenőrzött és közülük többnél is felmerült az adócsalás gyanúja. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság magyar vám- és adóügyi biztosa szerint az Európai Unióban évente 200-250 milliárd euró vész el az adócsalások miatt, és ebből 60 milliárd euró az áfa-csalások miatti veszteség, és az áfa-csalások volumene robbanásszerűen emelkedik. Az EU-n belül az összes vállalkozás kettő százalékára tehető az áfa-csalással foglalkozó cégek száma, de különösen aggasztó, hogy közöttük számos olyan van, amelyet kifejezetten ebből a célból alapítottak.
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az áfa-csalások uniós szintű értékének meghatározására. Pontos eredmények két éven belül nem várhatóak, mivel a forgalmi adók jelenleg tagállami kompetenciába tartoznak. A veszteségnek körülbelül a harmada, mintegy 20 milliárd euró Németországban képződik, így az uniós áfa-csalások legnagyobb kárvallottjának is ez az ország tekinthető.
