A 2007 utolsó hónapjaiban kezdődött vállalkozói bizalomvesztés megállt, értelemszerűen az egy évvel korábbinál alacsonyabb szinten. A magyarországi gazdálkodó szervezetek és a lakosság szinte egyidejű bizalom erősödése a nemzetközi válságkezelési programok élénkítő hatásával, valamint a hazai egyensúly-javító intézkedések eredményeivel magyarázható.
Az Ecostat TOP-100 nagyvállalati konjunktúra-indexe 2009 májusában 64,5 százalék, a februári mélyponthoz képest majdnem tizenöt százalékponttal, az előző hónaphoz képest négy százalékponttal emelkedett. A nagyvállalatok üzleti várakozásait számszerűsítő bizalmi indexek a múlt év szeptembere óta sokat veszítettek értékükből. A kedvezőtlen tendencia az év elején megfordult, a vállalatcsoport bizalmi indexeinek tendenciája február óta mérsékeltebben csökken.
Májusban a kis- és középvállalati konjunktúra-index 62,5 százalék, a február óta eltelt hónapokhoz képest 8,2 százalékponttal javult. A jórészt hazai tulajdonú vállalkozások üzleti trendje az utóbbi egy évben meredeken csökkent, az utolsó negyedév és különösen az utolsó hónap javuló eredményei a trendvonal meredekségét enyhítették.
A gazdálkodó szervezetek immár negyedéve tartó, enyhén javuló rövid távú üzleti várakozásaiból némi óvatossággal arra lehet következtetni, hogy a cégek vélekedése szerint a termelés visszaesésének üteme mérséklődik, a világ meghatározó gazdaságaiból érkező pozitív visszajelzések tendenciaváltozás esélyét hordozzák. A cégek konjunkturális várakozásainak javulásában a fellendüléssel kapcsolatos felfokozott bizakodás mellett a forint árfolyamának néhány hete tartó kedvező változása, a határozott válságkezelő lépések megfogalmazása és elfogadása, továbbá a meghatározó uniós fórumok gazdaságpolitikánk irányvonalát támogató nyilatkozatai meghatározó szerepet játszottak.
Az Ecostat lakossági várakozásokat kifejező konjunktúraindexe 2009 májusában 8,2 százalékponttal javult az előző havihoz mérten, elérte a 72,5 százalékot, ami a világgazdasági válság kitörése óta a legkedvezőbb érték.
A válság kibontakozásával a családok életszínvonalát kifejező részindex jelentős mértékben visszaesett, ez csak lassan éri el a recesszió és az egyensúly javító intézkedések bevezetése előtti szintet. Pozitívan értékelhető viszont, hogy az életszínvonal mutató értéke az elmúlt hónapban már nem csökkent. A lakosság többsége tisztában van az áfa-emeléssel, annak inflációs következményeivel, hatására az árszínvonal alakulását kifejező mutató alacsony szinten stabilizálódott. A háztartások májusban kevésbé látják pesszimistán pénzügyi helyzetük alakulását, valamint a nemzetgazdaság helyzetét és a munkanélküliségi növekedést, mint egy hónappal korábban, e részmutató jelentős mértékben, 10 százalékponttal javult.
A korábbinál kedvezőbb vélemények hátterében az állhat, hogy a tavaszi hónapokra már lezárult a tömeges elbocsátások első hulláma, amely intenzív volt és a média nagy érdeklődése kísérte. A válságkezelő kormány megalakulásával és az elkerülhetetlen intézkedések meghozatalával a hónapok óta lebegtetett megszorító intézkedések konkretizálódtak, hatásukra a családok bizonytalanságérzete valamelyest csökkent. Mindezzel együtt a lakosság konjunktúra indexei alacsonyak, a válság okozta félelmek erősek és a lakosság döntő többsége továbbra is borúsan tekint a következő 12 hónap eseményeire. A lakósság körében érezhető feszültségek viszont hónapról hónapra valamelyest mérséklődnek.
