Hazánk mellett az Európai Unió legtöbb országa kedden közölte tavalyi negyedik negyedéves növekedési adatát. A magyar gazdaság 0,2 százalékos negyedéves növekedése az európai középmezőny aljára elég. Persze vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy még így is olyan országokat utasítottunk magunk mögé, mint Nagy-Britannia vagy Olaszország.
Az élről a középmezőnybe
A harmadik negyedévben még annak örülhettünk, hogy a 0,8 százalékos magyar növekedés az ötödik helyre volt elég holtversenyben az Európai Unió mezőnyében. Az év utolsó három hónapjában viszont átestünk a túlsó oldalra, mindössze öt országot sikerült megelőzni a kiélezett európai versenyfutásban.
A magyar gazdaság 0,2 százalékos negyedik negyedéves növekedése így is pozitív meglepetés, hiszen a siralmas decemberi ipari termelés-adat után sokan ennél is rosszabb eredményre számítottak. Ha azonban az európai országok adatait nézzük, akkor még így sem lehetünk büszkék.
A kontinens bajnokai a finnek lettek 2,5 százalékos növekedésükkel, de nem sokkal maradt le mögöttük Észtország a maga 2,3 százalékával. A dobogóra felfért még egy balti állam, Litvánia Bulgáriával holtversenyben lett harmadik, miután az előző negyedévhez képest 1,7 százalékkal tudtak nőni.
Európa sereghajtója az Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megmentett Görögország, ahol 1,4 százalékkal esett vissza a gazdaság. Rajtuk kívül a britek fél százalékos visszaesése és a portugálok 0,3 százalékos lecsorgása mutatott romlást az előző negyedévhez képest.
A fenti három országon kívül megelőzzük még a románokat és az olaszokat, akik 0,1 százalékkal nőttek. A környékbeli országok közül a szlovákok 0,9, a csehek pedig 0,5 százalékos bővülésnek örülhettek. Hazánk legfontosabb exportpartnere, Németország 0,4 százalékos növekedésről számolt be, míg az osztrák gazdaság 0,6 százalékkal bővült.
Éves alapon jobban állunk
Ha a negyedik negyedéves év/év alapú növekedést nézzük, akkor kicsivel jobban áll hazánk a 2,4 százalékos bővülésével, ami Hollandia adatának megfelelő. Ebben az összehasonlításban az alacsony bázis miatt az észtek viszik a prímet, akik 6,6 százalékos gazdasági növekedést hoztak össze 2009 utolsó negyedévéhez képest. Mögöttük a finnek állnak 5,8 százalékos adattal, majd a litvánok 4,4 százalékos növekedése következik.
A vesztesek között itt is Görögország képvisel külön kategóriát, a hellének 6,6 százalékos zuhanással kell, hogy megbarátkozzanak. Rajtuk kívül csak Románia gazdasága esett vissza 2009 negyedik negyedévéhez képest, de ők is csak fél százalékos mínuszt közöltek. Ez jól mutatja, mennyire elszakadt Európa többi részétől a görög gazdaság.
A régióban Szlovákia 3,4 százalékos növekedést produkált 2010 utolsó három hónapjában, míg a cseh gazdaság 2,9 százalékkal bővült. Németországban 4 százalékos növekedésnek örülhettek az emberek, míg Ausztria 2,7 százalékos bővülést jelentett.
Beke Károly
mfor.hu
