Októbertől tehát minden cég az év végéig 16 százalékos nyereségadót köteles fizetni, és januártól csak azok a cégek kötelezhetők átalányadóra, amelyek az adócsalásnak fokozottan kitett területeken tevékenykednek. Romániában tavaly májustól vezették be a minimális átalányadót, amelyet a veszteséges vagy nagyon csekély nyereséget elkönyvelő vállalatok is fizettek, mégpedig éves forgalmuk alapján. Mértéke 2200 lejtől (mintegy 500 eurótól) 43 000 lejig (körülbelül 10 ezer euróig) terjedt. Az előbbit azok a cégek voltak kötelesek fizetni, amelyek éves összforgalma nem érte el az 52 ezer lejt (13 ezer eurót), az utóbbit pedig azok, amelyek évi forgalma meghaladta a 129 millió lejt (mintegy 32 millió eurót). Vagyis egy vállalatnak lehetett bármilyen nagy összegű az éves forgalma, ha veszteséges volt, vagy a megjelölt aránynál kisebb volt a nyeresége, be kellett fizetnie a számára megállapított minimális összeget. A kormánynak akkor az volt a célja, hogy ezáltal csökkentse az adócsalást, és megszabadítsa a gazdaságot a nem működő cégektől.
Ez utóbbi cél részben megvalósulni látszott: a Jurnalul National című román napilap szerint ennek az adófajtának tulajdonítható, hogy tömegesen mentek tönkre vállalkozások, csak tavaly összesen 133 ezer cég zárta be kapuit, az idei év első hat hónapjában pedig 42 ezer vállalat függesztette fel tevékenységét.
Emil Boc miniszterelnök korábban rendkívül eredményesnek minősítette a minimáladót, amely szerinte "megtisztította" a román gazdaságot, és több mint negyedmilliárd eurós bevételt hozott az államkasszának. A mostani intézkedéssel párhuzamosan a kormány gazdaságélénkítő intézkedéseket is bevezetett. Eszerint állami pénzzel támogatnák a vállalkozásba kezdő 35 év alatti fiatalokat. Ezen kívül az állami támogatáshoz szükséges alsó limiteket lejjebb szállították, így azok a cégek is részesülhetnek ilyen pénzekben, amelyek legalább 5 millió eurót fektetnek be egy vállalkozásba (eddig 10 millió volt az alsó határ), és legalább 500 munkahelyet teremtenek (eddig minimum százat kellett).
Azok a vállalatok, amelyek 10 és 20 millió euró közötti összeget ruháznak be, legalább száz munkahelyet kell teremteniük, a 20 és 30 millió euró között befektetők pedig minimum 200 új embernek kötelesek munkát biztosítani, ha igényt tartanak az állam segítségére. A 30 millió euró fölötti összeget befektetők esetében 300 új munkahely létrehozása a feltétel.
A minimáladó eltörlése a Demokrata Liberális Párttal (PD-L) közös kormánykoalíciót alkotó Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyik gazdaságpolitikai célja volt. Markó Béla, a szövetség elnöke több nyilatkozatában is szorgalmazta ezt, megállapítva: a gyengén működő cégeket nem fojtogatni kell, hanem levegőhöz juttatni.
MTI/mfor.hu
