Pintér Sándor közölte: építményadóból 82,5 milliárd forint, magánszemélyek kommunális adójából 11 milliárd forint bevétele származhat a helyi önkormányzatoknak, a múlt évi 81, illetve 11 milliárd forinthoz hasonló nagyságrendben.
Az önkormányzatoknak 1991 óta van lehetőségük helyi adót, közte a lakosságot is terhelő építményadót, vagy magánszemély esetében kommunális adót bevezetni. A jelenleg hatályos törvény szerint az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete alapján, vagy az építmény korrigált forgalmi értékének százalékában lehet megállapítani az adót. Az előbbi esetében négyzetméterenként maximum 1.100 forintot vagy a korrigált forgalmi érték legfeljebb 3,6 százalékát lehet kiróni.
A legfrissebb adatok szerint a múlt év elején 803 településen kellett építményadót és 2.284 településen a magánszemélyeknek kommunális adót fizetni - olvasható a miniszteri válaszban. Az építményadó jellemzően nem lakáscélú épültek adója, a magánszemély kommunális adója pedig a lakások adóztatását jelenti.
Tételes kimutatásról a miniszter nem tudott beszámolni a válaszban, de megjegyzi, hogy a tapasztalatok alapján magánszemélyeknek akkor kell építményadót fizetniük, ha az adott lakás nem szolgál a tulajdonos otthonául.
A helyi önkormányzatok - például szociális megfontolás alapján - kedvezményt is adhatnak. Így a lakások építményadójából és a magánszemélyek kommunális adójából együttesen évi 14-15 milliárd forint folyhat be.
Az írásos válasz szerint egy átlagos, bérbe adott lakás utáni maximális adóösszeg a fővárosban egy-két havi piaci bérleti díjjal egyezik meg.
A belügyminiszter álláspontja szerint az ingatlanok adóztatása a települési önkormányzatoknál "jó kezekben" van a helyi viszonyok jobb ismerete miatt.
Az építményadó-bevallást csak tulajdon-átruházás vagy az ingatlan alapterületének változása esetén kell benyújtani - jegyzi meg az írásos válaszban a belügyminiszter - hozzátéve, hogy ezért nem jelent elviselhetetlen növekedést az adminisztrációs terhekben.
MTI
