Az Ernst & Young szerint a valutaunió szétesésének kockázata csökkent ugyan a múlt heti EU-csúcson elhatározott "helyes irányú" intézkedések nyomán, e kockázat azonban változatlanul fennáll, tekintettel arra, hogy 2012-ben "nagyon nagy összegű" szuverén euróövezeti adósságok refinanszírozása válik szükségessé.
A ház szerint viszont "kétségtelen" az is, hogy az euróövezet felbomlása "nagyon magas költségekkel járna" Európában és a világgazdaság egészében. Ezért "valószínűnek tűnik", hogy ha az EKB vállalja az utolsó hitelezői mentsvár szerepét, az kevesebbe kerülne, mint a valutaunió szétesése.
Az Ernst & Young szerint ha az eurójegybank a következő két évben például ezermilliárd euró körüli értékben vásárolna fizetőképes, de likviditáshiányos euróövezeti kormányok kötvényeiből a piacon, az még mindig csak az éves euróövezeti GDP-érték 10 százalékának felelne meg, jóllehet a 2009 óta végrehajtott brit és amerikai monetáris mennyiségi enyhítési programok a két ország hazai össztermékének 14, illetve 17 százalékát teszik ki.
Mivel Olaszországnak, Spanyolországnak, Görögországnak, Írországnak és Portugáliának a következő három évben hozzávetőleg ezermilliárd euró államadósság refinanszírozásáról kell gondoskodnia, egy ilyen mértékű eurójegybanki kötvényvásárlás komoly mértékben enyhíthetné a szuverén adósságpiaci feszültségeket - áll az Ernst & Young csütörtöki londoni elemzésében.
Jóllehet többen ellenzik ezt a megoldást morális kockázatra és inflációs következményekre hivatkozva, a legnagyobb fenyegetést azonban most inkább a defláció jelenti, főleg akkor, ha az euróövezet mély recesszióba süllyed vissza, mivel a kormányok ezúttal nem tudnának költségvetési költekezéssel kikeveredni a recesszióból, ahogy 2009-ben tették - vélekedtek az Ernst & Young elemzői.
Az eurójegybank szuverén kötvényvásárlási szerepének erősítésről szóló döntés elmaradását más nagy londoni gazdaságelemző házak egyértelműen a múlt heti brüsszeli EU-csúcs fő kudarcának nevezték értékeléseikben.
A Capital Economics szerint a csúcson pontosan arról az intézkedésről nem született döntés, amely a piacok reményei szerint a mostani válság megoldásának fő eszköze lenne, ez pedig az EKB kötvényvásárlásainak igen jelentős mértékű kiterjesztése.
"Messze nem vagyunk meggyőződve arról, hogy az (EU-csúcson elhatározott) intézkedések megfelelően helyettesíthetik az EKB elvileg korlátlan forrásait" - fogalmaztak a csúcsértekezlet utáni kommentárjukban a Capital Economics londoni elemzői.
Csütörtöki elemzésében az Ernst & Young forgatókönyveket vázolt fel az euróövezet esetleges felbomlására. A ház a legvalószínűbb lehetőségek között említi, hogy egyes perifériális országok - például Görögország - maguk döntenek a távozásról, ha a költségvetési szigor "politikailag elviselhetetlenné" válik. A cég elemzői szerint ha csupán néhány ország távozik, de Olaszország és Spanyolország az euróövezetben marad, az még "kezelhető lenne".
Az Ernst & Young szerint a másik lehetőség az, hogy megmarad az euróövezet "magva" a "francia-német tengely" köré csoportosulva, Hollandia, Belgium, Finnország, Ausztria és Szlovákia részvételével, a nagy déli tagállamok - Spanyolország és Olaszország - azonban kiesnének. A ház szerint e forgatókönyv megvalósulása esetén az euróövezet és valószínűleg az egész világgazdaság a 2008-2009-esnél is súlyosabb, mély recesszióba zuhanna.
Hasonló előrejelzést adott előző nap összeállított értékelésében az Economist Intelligence Unit (EIU). A világ legnagyobb gazdaságelemző csoportja januárra szóló, Londonban már hozzáférhetővé tett havi világgazdasági előrejelzésében annak a véleményének adott hangot, hogy a múlt heti brüsszeli EU-csúcs eredménye "legjobb esetben is kiábrándítónak, legrosszabb esetben kudarcnak" nevezhető.
A ház közölte: mindezek alapján továbbra is 40 százalékosra teszi az euróövezet két éven belüli szétesésének esélyét. Az EIU szerint egy ilyen fejlemény Európában gazdasági depressziót, de a világgazdaság egészében is súlyos recessziót okozna.
A cég szerint ha a valutaunió összeomlik, a jelenlegi euróövezeti országok GDP-értéke a legutóbbi csúcsszinthez mérve legalább 10 százalékkal zuhanna, de az így számolt visszaesés mértéke elérhetné a 25 százalékot is. Az EIU e katasztrófa-forgatókönyve szerint a munkanélküliség a legtöbb eurótagállamban 20 százalék fölé emelkedne, a legsúlyosabban érintett országokban pedig megközelítené az 50 százalékot, és évekbe telne az európai életszínvonal visszatérése a válság előtti szintekre.
Az euróövezet összeomlásának elkerüléséhez az EIU szerint is arra lenne szükség, hogy az EKB tartós intervencióra rendezkedjen be a szuverén kötvénypiacon.
MTI
