TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Míg Magyarországon az euró-bevezetés céldátumának elhalasztását fontolgatják, addig az uniós bebocsátásra várók 2010-12-re már a közös pénz használatát tervezik. Ha az államok tartani tudják konvergencia-programjukat, előfordulhat, hogy - rajtunk kívül - már mindenki euróval fog fizetni. A Kopint - Datorg az mfor.hu számára készített elemzésében arra kereste a választ, mennyire valós ez a forgatókönyv.

Keletre távozhatnak hazánkból a befektetők

Horvátország 2014-ben léphet be

A három állam közül némileg kilóg Horvátország. Ugyan relatív fejlettség tekintetében 42 százalékkal az élen áll, mégis csupán később, 2011-12-ben csatlakozhat az EU-hoz. (Maguk a horvátok optimistábbak, ők 2010-es EU-csatlakozást és 2012-es euró-bevezetést szeretnének.)

A gazdaság ugyan gyengélkedett 2004-ben és 2005 elején - lényegében mind termelési, mind fogyasztási oldalon szinte lenullázódott minden komponens növekedése -, a trendforduló azonban már az idei második negyedévben bekövetkezett. Középtávon 4 százalék feletti GDP- és dinamikus exportnövekedés várható, miközben a privatizációs lehetőségek hatására továbbra is jelentős marad a működő tőke-beáramlás.

Horvátország 2004-ben egyedül a deficitkritériumot nem teljesítette, megtévesztő lenne azonban pusztán ez alapján ítélnünk. A várható középtávú folyamatok ugyanis nem igazán kedvezőek. Az államháztartási hiány tekintetében a horvátok nem sokkal "maradtak le" hazánk mögött 2004-ben, lényeges különbség azonban, hogy - az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint - Horvátországban a hiány csökkenése várható a következő három évben. Ezzel szemben nálunk a trend növekvő.

Ha a tervezett reformokat (nyugdíj- és támogatási rendszerek) sikerül időben végrehajtani, a horvát hiány 2009-10-re a 3 százalékos küszöb alá csökkenhet. A GDP-arányos bruttó államadósság szintje ugyan várhatóan nem csökken, de 40-45 százalék körüli értékével mindvégig a 60 százalékos kritérium alatt marad.

Problémát jelenthet középtávon az infláció, amely már évek óta 2 százalék alatt volt, idén azonban egyes hónapokban 4 százalék közelébe szökött. Középtávon sem valószínű 3-4 százalék alá csökkenése - az adminisztratív árakban és indirekt adókban várható változások miatt -, bár ha ezek hatása kifut 2010-11-re, teljesíthetővé válik az inflációs kritérium.

Érdekes az árfolyam kérdése is: a horvát kunát a monetáris politika mesterségesen tartja stabilan, de túlértékelten. Ez ugyan jó fegyver az infláció elleni harcban, de korántsem kedvez az exportnak. Ráadásul különösen a feldolgozóiparba befektetni kívánó külföldi vállalatokat riaszthatja a magas, 850(!) eurós horvát bruttó átlagkereset. Összességében a kritériumok várhatóan teljesülnek legkésőbb 2011-12-ben, viszont ha a horvát EU-csatlakozás csak 2012-ben következik be, leghamarabb 2014-ben léphetnek az euró-övezetbe.

Fentiek alapján egyáltalán nem zárható ki, hogy a három ország közül legalább Bulgária, de jó eséllyel Románia is hamarabb vezeti be az eurót, mint Magyarország. Legalábbis abban az esetben, ha tartjuk a jelenlegi gyakorlatot, miszerint minden évben két évvel toljuk ki a lehetséges euró-bevezetés dátumát (2002-03-ban még 2007-08-as euró-bevezetésről szóltak az elemzések).

Keletre távozhatnak hazánkból a befektetők

Ezen írás fő tanulsága az lehet, hogy rávilágít: nem az a fő probléma, hogy az Európai Bizottság évente háromszor megdorgál a konvergencia-program be nem tartása miatt. A felzárkóztatási alapokból való kizárással fenyegetés már komolyabban hangzik, de politikusaink ezt is igyekeznek egy kézlegyintéssel elintézni. De gondoljunk csak bele: ki fektet be majd be Magyarországon, sőt melyik külföldi vállalat marad itt, ha tőlünk Keletre sokkal olcsóbb munkaerőt talál, sokkal kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai környezetben?

Szörfi Béla tudományos munkatárs, Kopint-Datorg Rt.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.