Keletre távozhatnak hazánkból a befektetők
Horvátország 2014-ben léphet be
A három állam közül némileg kilóg Horvátország. Ugyan relatív fejlettség tekintetében 42 százalékkal az élen áll, mégis csupán később, 2011-12-ben csatlakozhat az EU-hoz. (Maguk a horvátok optimistábbak, ők 2010-es EU-csatlakozást és 2012-es euró-bevezetést szeretnének.)
A gazdaság ugyan gyengélkedett 2004-ben és 2005 elején - lényegében mind termelési, mind fogyasztási oldalon szinte lenullázódott minden komponens növekedése -, a trendforduló azonban már az idei második negyedévben bekövetkezett. Középtávon 4 százalék feletti GDP- és dinamikus exportnövekedés várható, miközben a privatizációs lehetőségek hatására továbbra is jelentős marad a működő tőke-beáramlás.
Horvátország 2004-ben egyedül a deficitkritériumot nem teljesítette, megtévesztő lenne azonban pusztán ez alapján ítélnünk. A várható középtávú folyamatok ugyanis nem igazán kedvezőek. Az államháztartási hiány tekintetében a horvátok nem sokkal "maradtak le" hazánk mögött 2004-ben, lényeges különbség azonban, hogy - az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint - Horvátországban a hiány csökkenése várható a következő három évben. Ezzel szemben nálunk a trend növekvő.
Ha a tervezett reformokat (nyugdíj- és támogatási rendszerek) sikerül időben végrehajtani, a horvát hiány 2009-10-re a 3 százalékos küszöb alá csökkenhet. A GDP-arányos bruttó államadósság szintje ugyan várhatóan nem csökken, de 40-45 százalék körüli értékével mindvégig a 60 százalékos kritérium alatt marad.
Problémát jelenthet középtávon az infláció, amely már évek óta 2 százalék alatt volt, idén azonban egyes hónapokban 4 százalék közelébe szökött. Középtávon sem valószínű 3-4 százalék alá csökkenése - az adminisztratív árakban és indirekt adókban várható változások miatt -, bár ha ezek hatása kifut 2010-11-re, teljesíthetővé válik az inflációs kritérium.
Érdekes az árfolyam kérdése is: a horvát kunát a monetáris politika mesterségesen tartja stabilan, de túlértékelten. Ez ugyan jó fegyver az infláció elleni harcban, de korántsem kedvez az exportnak. Ráadásul különösen a feldolgozóiparba befektetni kívánó külföldi vállalatokat riaszthatja a magas, 850(!) eurós horvát bruttó átlagkereset. Összességében a kritériumok várhatóan teljesülnek legkésőbb 2011-12-ben, viszont ha a horvát EU-csatlakozás csak 2012-ben következik be, leghamarabb 2014-ben léphetnek az euró-övezetbe.
Fentiek alapján egyáltalán nem zárható ki, hogy a három ország közül legalább Bulgária, de jó eséllyel Románia is hamarabb vezeti be az eurót, mint Magyarország. Legalábbis abban az esetben, ha tartjuk a jelenlegi gyakorlatot, miszerint minden évben két évvel toljuk ki a lehetséges euró-bevezetés dátumát (2002-03-ban még 2007-08-as euró-bevezetésről szóltak az elemzések).
Keletre távozhatnak hazánkból a befektetőkEzen írás fő tanulsága az lehet, hogy rávilágít: nem az a fő probléma, hogy az Európai Bizottság évente háromszor megdorgál a konvergencia-program be nem tartása miatt. A felzárkóztatási alapokból való kizárással fenyegetés már komolyabban hangzik, de politikusaink ezt is igyekeznek egy kézlegyintéssel elintézni. De gondoljunk csak bele: ki fektet be majd be Magyarországon, sőt melyik külföldi vállalat marad itt, ha tőlünk Keletre sokkal olcsóbb munkaerőt talál, sokkal kiszámíthatóbb gazdaságpolitikai környezetben?
Szörfi Béla tudományos munkatárs, Kopint-Datorg Rt.
