A kormány 2010 óta a nyugdíjak reálértékének megőrzését tűzte ki célul, aminek érdekében minden évben a költségvetés tervezésekor használt, várt inflációval növeli a juttatások összegét. Ezt a vállalását a következő években sem szándékozik feladni, hiszen a konvergenciaprogram szerint 2016-ban is a reálérték megőrzésével számolnak és a programidőszak utolsó két évében is, tehát 2017-18-ban is.
A dokumentum makrogazdasági prognózisa alapján pedig jól leszűrhető, hogy mit is jelent ez a reálérték-megőrzés a nyugdíjasok számára.
2015-ben az 1,8 százalékos infláció mellé a módosított kormányzati prognózis szerint 0 százalékos lehet a fogyasztói árindex mértéke. Vagyis ezúttal is reálérték-növekedést tapasztalhatnak az érintettek.
- 2016-ban 1,6
- 2017-ben 2,5
- 2018-ban pedig 3 százalék lehet az infláció mértéke.
Ez összesítve az idei 1,8 százalékos emeléssel együtt a következő három évre 9,1 százalékos emelkedést eredményez a nyugdíjaknál.
Tavaly év végén az egy főre jutó átlagos nyugdíj 105 429 forint volt, a konvergenciaprogram kivetítési horizontjának végére 115 123 forintot jelent majd.
Ha az elmúlt néhány évre is visszatekintünk, egészen 2010-ig, akkor a következő évekre várt infláció (emelés) ismeretében összesen 33,9 százalékos lehet a nyugdíjak emelésének mértéke 2018-ig. Mivel a kumulált fogyasztói árindex 25,5 százalék, reálszinten 6,7 százalékos növekedés történhet ebben az időszakban.
Noha a kormány kimondott és vállalt célja a reálértékek megőrzése (és nem emelése), az elmúlt években rendre "túltervezett" árindex miatt többet értek a nyugdíjak az előző évekhez képest. Ilyenre 2010-ben, 2013-ban, 2014-ban volt példa és várhatóan idén is reálszintű növekedést tapasztalhatnak a nyugdíjasok, mivel a várt infláció a 0 százalék közelében mozoghat a korábban jelzett 1,8 százalék helyett, amivel a nyugdíjak összegét is emelték.
Székely Sarolta
mfor.hu
