A név nélkül, csak "ela" szignóval jegyzett tudósítás emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor kormánya nemrég kezdeményezte az MNB monetáris tanácsában ülő tagok kinevezési szabályainak módosítását. Ennek értelmében a bankelnöktől megvonnák a jogot arra, hogy február végén maga nevezzen ki két új tagot a testületbe. E hónap végén a tanács hét tagja közül négyen távoznak.
Ha a javaslat megvalósul, akkor szakemberek szerint a kormány olyan tagokat választhatna ki a tanácsba, akik a lazább pénzpolitikát támogatnák, szemben a tanács jelenlegi irányvonalával. A német tudósító emlékeztet arra, hogy az utóbbi három hónapban az MNB - a romló inflációs kilátások miatt - három lépésben 75 bázisponttal emelte az alapkamatot. Ráadásul Simor András bankelnök rendkívül bizonytalannak minősítette a jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetet, amelynek okát a kormány naponta bejelentett új intézkedéseiben jelölte meg.
Az alapkamat jelenleg 6 százalék, ezt a kormány túl magasnak tartja, a gazdasági tárca szerint pedig szakmailag semmi sem indokolta a kamatemelést. Az MNB lépései ellentétesek a kormány gazdaságpolitikájával, mivel a kamatemelés fékezi a növekedést és a foglakoztatás bővülését - érvelt a gazdasági minisztérium.
Hétfőn esedékes a jelenlegi összetételű monetáris tanács utolsó ülése - írta a FAZ tudósítója, kérdésesnek nevezve, "vajon egy kormánybarát összetételű testület valóban képes lesz-e érdemben módosítani az MNB pénzpolitikáját. A forint árfolyama és a befektetők magatartása ugyanis korlátozni fogja a tanács mozgásterét, emiatt pedig a kamatszint nem távolodhat el nagyon a realitástól. Az Európai Központi Bank már korábban nyomást gyakorolt, amikor decemberben azt kérte a kormánytól, hogy tartsa tiszteletben a súlyosan eladósodott ország jegybankjának a függetlenségét" - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
MTI
