A tudósítás kiemelte, hogy az inflációs cél 3 százalékos, amit Magyarországon már ebben a negyedévben el akarnak érni. Ennek érdekében legutóbb (idén januárban) 9,50 százalékra csökkentették a jegybanki alapkamatot, amivel az ország - akárcsak korábban - a keleti piacok közül a legmagasabb kockázati felárral rendelkezik.
Az újság valószínűtlennek nevezte, hogy 2008 őszéhez hasonlóan ismét 300 bázisponttal emeljék majd a kamatlábat. Mindez ellentmondana annak a meghirdetett irányvonalnak, amely közép távon kamatcsökkentéssel számol. Továbbá egy ilyen pénzpolitikai intézkedés az amúgy is lefékeződött konjunktúrát tovább bénítaná - írta a FAZ, utalva arra: elemzők rövid távon -olyan mozgással számolnak, amelynek keretében az euró 300 és 320 forint között lesz majd.
A lap megszólaltatta a bécsi Erste Bank egyik szakértőjét, aki feltette a kérdést, hogy nem lenne-e okosabb egy árfolyamcélt követni. Ennek kapcsán idézte Simor Andrást, a jegybank elnökét, aki a FAZ-nak még tavaly ősszel nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az inflációs cél növelte a pénzpolitikai hitelességet. Simor értékelése szerint az árfolyamok a magyar bruttó nemzeti termék alakulását csak rövid távon befolyásolják, hosszabb távon ugyanakkor a magyar gazdaság mindenekelőtt az európai uniós és különösen a német konjunktúra-kilátásoktól függ. Ezek a kilátások azonban továbbra is komorak - fűzte hozzá a lap.
A nemzetközi intézetek megítélése alapján Magyarország csak lassan lesz úrrá a jelenlegi válságon - írta a FAZ, utalva arra, hogy a posztkommunista Európa egykori "mintadiákjának" gazdasága ebben az évben legkevesebb 2 százalékkal esik vissza, s csekély növekedés csak 2011-ben várható.
