A februári többlet 57 milliárd forint volt. A végleges adatok megegyeznek az előzetes számokkal. A központi költségvetés 144,2 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 48,4 milliárd forintos többletet, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 12,2 milliárd forintos hiányt mutattak. Az adatok alapján már látható, hogy hatnak a tavaly novemberi, hat évre szóló adócsökkentési és béremelési megállapodás intézkedései - közölte az NGM.
A nemzetgazdasági tárca várakozásai szerint a 2017-re vonatkozó uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél reális és biztonsággal teljesíthető. A minisztérium tájékoztatója szerint az egyenleg alakulásában a magasabb - különösen az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból származó - bevételek játszottak döntő szerepet.
Ezek mögött a kedvező gazdasági folyamatok, a gazdaságfehérítő, valamint a meghozott foglalkoztatáspolitikai intézkedések hatásai húzódnak meg. Emellett magasabb összegben teljesültek az előző évhez képest az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, továbbá az uniós támogatások utólagos megtérítései is - hangsúlyozták.
A központi alrendszer február végi, 2775,2 milliárd forintos bevételei az előző év azonos időszakához képest 262,6 milliárd forinttal magasabbak voltak. Az év első két hónapjában az általános forgalmi adóból 536,8 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, ami az egy évvel korábbit 55,9 milliárd forinttal haladta meg.
A személyi jövedelemadó bevétel az év első két hónapjában 331,2 milliárd forint volt, 15,3 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A szociális hozzájárulási adó mértékének 27-ről 22 százalékra csökkentése alig hatott a társadalombiztosítási alapok bevételére, amely 859,7 milliárd forintot tett ki az első két hónapban, mindössze 1,2 milliárddal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések február végi összege 113,1 milliárd forint volt, ennek meghatározó tétele, 100,6 milliárd forint a termőföld-értékesítésből származott. Az uniós támogatások utólagos megtérítése az első két hónapban 44,5 milliárd forint volt, ami az éves 30,85 milliárd forintos előirányzat 144,1 százalékos teljesítését jelenti. A magas teljesülés oka, hogy az államháztartásról szóló törvény 2016-os módosítása miatt a 2007-2013-as uniós programozási időszak operatív programjaira teljesített bizottsági utalások teljes összege itt jelenik meg. Ugyanitt jelennek meg további bevételként a 2007 előtti uniós programok záró egyenlegeinek megtérülései is - magyarázta jelentésében az NGM.
A központi alrendszer február végi, 2594,8 milliárd forintos kiadása 97,2 milliárd forinttal volt több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ez elsősorban a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak, valamint a költségvetési szervek kiadásainak előző évhez viszonyított növekedésével függ össze. Emellett jelentős mértékben meghaladták a tavalyi első kéthavi kiadásokat a gyógyító-megelőző ellátásokra, a nyugellátásra és a lakásépítési támogatásra fordított összegek is.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az év első két hónapjában 23,3 milliárd forintot tettek ki, ami 64,1 százalékkal magasabb a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva. Az eltérés hátterében a lakástakarék-pénztári megtakarításokat és a családi otthonteremtési kedvezményt igénybe vevők számának növekedése áll. Ezenfelül az árfolyam és a referenciahozamok, valamint a további konstrukciókat igénybe vevők létszámának alakulása is befolyásolta a kifizetéseket.
A gyógyító-megelőző ellátásokra kifizetett összeg 173,7 milliárd forint volt az év első két hónapjában, ami 20,0 milliárd forinttal több, mint az egy évvel korábbi összeg. Az eltérés oka, hogy egyrészt a 2016. évi adat még nem tartalmazza a háziorvosi szolgálatok többlettámogatását, a tavaly ősszel megkezdett béremelés hatását, másrészt idén januárban az intézmények kéthavi bértámogatást kaptak. A központi költségvetés adóssága február végéig 393,4 milliárd forinttal nőtt.
A nettó forintkibocsátás - nagyrészt a lakosságnak közvetlenül értékesített állampapírokból - 456,6 milliárd forint volt, ami a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. A nettó devizakibocsátás 28,1 milliárd forintot ért el. Az előbbiekkel ellentétes, csökkentő hatású tényező a deviza-keresztárfolyamok változása, ami az állam partnerkockázatát csökkentő mark-to-market betétállományokat csökkentette 24,6 milliárd forinttal. Szintén csökkentő hatású tényező a forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése, amely az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 66,7 milliárd forinttal csökkentette - tájékoztatott az NGM.
MTI
