"Az Orbán-kormány gazdasági intézkedései alapvetően kedvező irányt jelölnek meg, egyszerre szolgálják az alacsony államháztartási hiány elérését, valamint a gazdaság új, kedvezőbb pályára állítását. Idén ennek nyomán teljesíthető a korábban vállalt 3,8 százalékos hiánycél" - olvasható a Raiffeisen Bank elemzésében. Ugyanakkor a szakértők szerint kritikus három hónap elé néz a kormány, ugyanis a jövő évi tervek teljesítéséhez megszorításokra lesz szükség.
Jó irányba mutat a 29 pont
"Az akcióterv értékelésekor azt a kérdést célszerű feltenni, hogy a magyar gazdaság problémáit az egyes intézkedések elmélyítik-e, vagy inkább orvosolni igyekeznek azokat" - emelik ki a Raiffeisen szakemberei a június elején bejelentett 29 pontos akciótervvel kapcsolatban. Szerintük alapvetően az utóbbiról van szó, hiszen a 29 pont mérsékli a túlságosan bonyolult, igazságtalan és torzító magyar adórendszer problémáit. A kisadók megszüntetése, az SZJA radikális csökkentése, a kedvezményes vállalati nyereségadó igénybevehetőségének kiterjesztése üdvözlendő, még akkor is ha sok részlet ma még tisztázatlan - olvasható az elemzésben.
Ősszel jöhet el a megszorítások ideje
A jövő évi költségvetést illetően a szakemberek véleménye már nem ilyen pozitív: "Ahhoz, hogy jövőre ne emelkedjék a hiány, további intézkedésre lesz szükség. Számításaink szerint nagyjából a bankadó kétszerese, közel 400 milliárd forint kellene az eredetileg vállalt 3 százalék alatti hiánycél teljesítéséhez" - olvasható a Raiffeisen elemzésében.
"Ez a megállapítás a jelenlegi folyamatokból adódik. A hétvégi események megerősítették ezt a vélekedésünket, hiszen arról lehetett hallani, hogy a kormány is nagyjából egy százalékkal fellazította volna a jövő évi költségvetést" - mondta az mfor.hu kérdésére Keszeg Ádám, a Raiffeisen elemzője.
Az adóintézkedések hatásának tükrében tehát az állami kiadások csökkentése elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalt hiánycélok teljesülhessenek. Az eleddig meghirdetett takarékossági lépések idén a GDP 0,5 százalékával javítják az egyenleget, így a vállalt hiánycél teljesülhet - vélik az elemzők.
A Raiffeisen Bank szakemberei szerint 2011-ben viszont kevés az esély arra, hogy az említett 400 milliárd forintra szélesebb társadalmi csoportok érdekeinek a sérülése nélkül szert lehessen tenni. "Magyarán szólva, nem a valóságtól elrugaszkodott feltételezés az, hogy az őszre tervezett második akciótervben akár jelentősebb megszorító intézkedések is szerepelnek majd (például állami elbocsátásokra, fizetéscsökkentésre a közszférában, szociális juttatások csökkentésére stb.), sőt valószínűnek tartjuk, hogy az SZJA-csökkentés csak fokozatosan fog megvalósulni" - olvasható a harmadik negyedéves előrejelzésben.
Keszeg Ádám kérdésünkre elmondta: a bérek csökkentését úgy lehet a legkevésbé fájdalmasan meglépni, ha az adórendszer változásának köszönhetően lényegében változatlan nettó bér mellett a bruttó béreket csökkenti a kormány.
Keszeg szerint ugyanakkor hatékonyabb megoldás a kormány részére, az amúgy is folyamatosan bővülő közszférában leépítéseket alkalmazni, bár ez jelentős politikai támadási felületet ad az ellenzék kezébe, a Fidesz egymillió munkahelyteremtő választási ígérete miatt.
"A jövő évi adóelképzelések még nagyon bizonytalanok. Ott van például a családi adózás, melynek még nem ismerjük a részleteit: jelenhet akár 500 milliárdos bevételkiesést, de mondjuk 50 milliárdost is attól függően, hogyan valósítják meg. A másik komoly bizonytalanság a szuperbruttó, melynek teljes eltörlése számításaink szerint 300 milliárdot venne ki a költségvetésből" - vázolta fel kérdésünkre Keszeg Ádám.
"A bankadó teljesen külön kezelendő. Ennek az adónak a kivetése mással nem magyarázható, mint azzal, hogy Magyarország nem engedheti meg magának az államháztartási hiány elszállását. A tervezett 200 milliárd forint a GDP 0,7 százalékával javítja az államháztartási egyenleget. Nagyon sok helyről érte kritika az intézkedést, és nyilvánvaló kedvezőtlen mellékhatásokkal szükséges számolni, amelyekre egyebek mellett a Költségvetési Tanács, a Monetáris Tanács is felhívta a figyelmet" - olvasható az elemzésben.
Szinte lehetetlen meggyőzni az Uniót
A megszorításokat csak akkor kerülhetnénk el, ha sikerülne meggyőzni a nemzetközi szervezeteket, és feljebb alkudni a jövő évi hiánycélt. Ebből a szempontból az Európai Unió ígérkezik kemény diónak, hiszen hazánk ellen hat éve folyik túlzott deficiteljárás 3 százalék feletti hiány miatt. Ezt az eljárást három évente vizsgálják felül, és arra még nem volt példa az EU-ban, hogy valaki másodszor is megkapja a hosszabbítást. Éppen ezért mi sem reménykedhetünk kedvező elbírálásban.
"Szerintem az EU nem menne bele a költségvetés fellazításába. A Nemzetközi Valutaalapot még talán meg lehetne győzni egy középtávú stratégiával" - mondta kérdésünkre Keszeg Ádám.
"Nem lehet tehát Magyarországgal kesztyűs kézzel bánni, rossz precedenst teremteni, nem lehet azt az üzenetet küldeni a többi tagországnak, hogy nem kell mégsem 3 százalék alá mérsékelni a hiány (vagy legalábbis nem a következő 3-4 évben), nem lehet azt az üzenetet küldeni a világnak, hogy nem tudja magát komolyan venni az EU" - írják az elemzésben a Raiffeisen Bank szakemberei.
A bank elemzői szerint az esetleges új IMF-hitelmegállapodásnak csak jelképes üzenettel bírna, arra lenne jó, hogy demonstráljuk, hogy Magyarország jó úton halad.
Beke Károly
Menedzsment Fórum
