Ugyan szerdán mind Nagy Anna kormányszóvivő, mind Szíjjártó Péter miniszerelnöki szóvivő tájékoztatóján napirendre került a kérdés, nem hangzott el a kormány részéről új érv. Orbán Viktor még június elején gazdasági akciótervének 29 pontja között jelentette be, hogy a jövőben havi kétmillió forintban maximálják a béreket a közszférában. A tervek szerint ez minden közpénzből gazdálkodó intézményt érintene, azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kapcsán van egy kis probléma: a fizetések önkényes megkurtítása sértené az intézmény függetlenségét.
A kormány által felkért szakértők több ponton vitatják az Európai Központi Bank (EKB) állásfoglalását a jegybanki dolgozók bérének módosításáról - tájékoztatott Nagy Anna kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Nagy Anna kifejtette: a kabinet tárgyalta az EKB állásfoglalását, szakértők többször átolvasták, megvitatták a dokumentumot, és több ponton vitatják. Arról, hogy pontosan mely pontokat vitatják, Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője tájékoztat majd - tette hozzá.
Később Szijjártó Péter az Európai Központi Bank (EKB) a jegybanki dolgozók bérének módosításáról szóló állásfoglalásával kapcsolatban ismertette a kormány megállapításait. Mint mondta, a kabinet leszögezte azt is: a kölcsönös felelősségvállalás és a valós közteherviselés jegyében senki sem húzhatja, vonhatja ki magát az előző kormány által okozott pénzügyi, gazdasági nehézségek kezelése alól. A kabinet megállapította az is - fűzte hozzá -, hogy mind az Magyar Nemzeti Bankkal (MNB), mind az Európai Központi Bankkal való egyeztetések az előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően megtörténtek.
Mivel a gazdasági nehézségek elhárításához szükséges jövedelemkorlátozási intézkedések a költségvetési szféra egészére vonatkoznak, és nem tartalmaznak a jegybankra vonatkozó speciális szabályokat, ezek az intézkedések nem sértik, tiszteletben tartják a jegybanki függetlenség elvét - idézte Szijjártó Péter a kormány megállapításait. Ezekről szólva leszögezte azt is: a jövedelemkorlátozási intézkedések a jegybank mellett a Legfelsőbb Bíróság, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és több más hatóság, szervezet függetlenségét sem sértik, így ezek összhangban vannak az Európai Unión belül hatályos garanciális jogszabályokkal.
A szóvivő kitért arra is, a kormány köszönetet mondott a választóknak, hogy a komoly nehézségek és az előző kormány által itt hagyott rendkívül súlyos örökség ellenére is kitartanak a kölcsönös felelősségvállalást és a valós közteherviselést megvalósító nemzeti együttműködés programja mellett. Közölte: a nemzetgazdaságiminiszter ezekről levélben tájékoztatja az EKB-t.
Április óta keresik a fogást
Voltak vélemények, amelyek szerint a jegybank elnökének fizetéscsökkentéseelsősorban erődemonstráció, a cél Simor András elmozdítása. Erre utalhat, hogy a választások megnyerése után fideszes politikusok rögtön lemondásra szólították fel Simor András jegybankelnököt.
Alig ért véget a választások második fordulója, április 26-án máris nekiment az MNB vezetésének Orbán Viktor miniszterelnök: a kormányfő első nemzetközi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy mindannyian büszkék szeretnénk lenni a jegybankra, mely szerinte nem "offshore-lovagok szálláshelye" kéne, hogy legyen. Orbán ezzel Simor András jegybankelnök tavaly kirobbant offshore-botrányára utalt, 2009-ben ugyanis kiderült, hogy Simor ciprusi céggel rendelkezik.
Válaszként Simor András még aznap leszögezte: a délelőtti kijelentést a politika kategóriájába sorolja, ő további három évig, mandátumának lejártáig az MNB elnöke, esze ágában sincs lemondani. Néhány nappal később a jegybank vezetése "békejobbot" nyújtott a kormánynak, felajánlotta az együttműködés lehetőségét.
Arról már a választások előtt lehetett hallani, hogy nem felhőtlen Simor és Orbán viszonya, a Fidesz már tavaly többször támadta a jegybank vezetését azért, amiért szerintük túl lassan csökkentette a kamatot.
A fizetéseket kezdték ki
Június elején aztán úgy tűnt, végre fogást talált az új kormány a sokat kritizált jegybankon: Orbán Viktor bejelentette, hogy minden közpénzből gazdálkodó szervezet esetében kétmillió forintban maximálják a havi béreket. Ez pedig érzékenyen érintené az MNB vezetését, hiszen Simor például több mint nyolcmilliót tesz zsebre havonta.
Ezt már az MNB első embere sem nézte tétlenül: Simor András a júniusi kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a gazdaság fontos eleme a független jegybank, amibe a pénzügyi függetlenség is beletartozik. Az MNB vezetője hozzátette, a kormánynak nincs módja megváltoztatni a jegybanki vezetők fizetését, ugyanis ebben a tekintetben egyértelmű az Európai Központi Bank véleménye.
A kormány a kérdésről egyeztetést kezdett az EKB-val, melynek eredménye hétfőn érkezett meg: önhatalmúlag valóban nem lehet csökkenteni a jegybank dolgozóinak fizetését, ahhoz az MNB hozzájárulása is szükséges. Ráadásul az európai bank bírálta az Orbán-kormányt, amiért csak július elején, a törvényjavaslat benyújtása után kezdeményeztek megbeszélést a kérdésről.
"A kormány elkötelezett, hogy egységesen mindenkinél bevezesse a kétmilliós bérplafont, aki közpénzből kapja a fizetését. Nem egy kiemelt intézményről, hanem általános bérplafonról van szó" - mondta a szerdai kormányülést követően Nagy Anna kormányszóvivő. A jelek szerint tehát Orbán Viktorék készek szembeszállni az EKB-val, kérdés, hogy ezt hogyan értékelik majd Frankfurtban.
Menedzsment Fórum
