Úgy tűnik, hogy a kereslet emelkedésére egyelőre nem új munkaerő felvételével reagálnak a magyarországi cégek, a foglalkoztatottság emelkedése talán 2011-ben indulhat meg lassan, azonban a jelenleg majdnem 12 százalékos munkanélküliség nem indulhat meredek csökkenésnek a következő években.
Kevesen dolgoznak többet
"Az év elején meglepően erős bérkiáramlást figyelhettünk meg, ami elsősorban a feldolgozóiparra volt jellemző. A márciusi erőteljes növekedés például főleg azokat az ágazatokat érintette, melyeknél a termelékenység is javult" - vázolta fel a szerdai sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs jelentését készítő csapat vezetője.
Ez a bérnövekedés nem az órabérek emelkedésével magyarázható, hanem inkább a ledolgozott munkaórák száma nőtt. Ehhez hozzájárult az is, hogy 2009 első negyedévében a részmunkaidős foglalkoztatás nagyobb aránya és az orosz-ukrán gázvita miatt nagyon alacsony volt a munkaórák száma, ezt korrigálta most a statisztika.
"Az egyértelműen látszik, hogy a kereslet emelkedésére a munkáltatók nem új munkaerő felvételével, hanem a meglévő dolgozók óraszámának emelésével reagálnak" - mondta Virág Barnabás. A szakember szerint ennek több oka is lehet: elképzelhető, hogy a cégek csak átmenetinek tartják a kereslet növekedését, emiatt nem akarnak felvenni új munkaerőt. További ok lehet, hogy a cégek nem találnak megfelelően képzett munkaerőt a piacon, vagy pedig a magasabb inflációs várakozásokhoz társul a magasabb bérnövekedési dinamika.
Az MNB elemzői szerint idén 4,2 százalékkal, 2011-ben pedig 4,4 százalékkal emelkedhetnek a bruttó átlagkeresetek a versenyszférában, ugyanakkor a reáljövedelmek várhatóan csökkennek idén 2,9 százalékkal, amit jövőre egy 2,5 százalékos emelkedés követhet.
A foglalkoztatottságot tekintve az idén még csökkenést vár a jegybank, 2011-től viszont lassan emelkedésnek indulhat az aktivitás, ami a munkanélküliség lassú csökkenését hozhatja magával.
Idén már növekedhetünk
A szerdán megjelent inflációs jelentésben az MNB módosította a magyar gazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzéseit is: a februári 0,2 százalékos visszaesés után most már 0,9 százalékos növekedéssel számolnak az idei évben. Ennek oka elsősorban a háztartások vártnál jobb fogyasztása, illetve a korábban prognosztizáltnál erősebb készletfelhalmozás.
"2011-től a külső és a belső tényezők is támogathatják a gazdaság növekedését, ezzel elérhetővé válik egy 3 százalék feletti növekedési ütem" - mondta Virág Barnabás a szerdai sajtótájékoztatón. A jegybank szakértője jövőre 3,2 százalékos, 2012-ben pedig 3,9 százalékos GDP-növekedésre számít.
Az első negyedéves vártnál erőteljesebb növekedés forrása szinte kizárólag az ipari termelés 3 százalékos emelkedésével magyarázható, a belső fogyasztásra termelő iparágak viszont továbbra is visszafogják a növekedést.
Az inflációt tekintve emelte előrejelzését a jegybank: az idei évre a korábbi 4,4 százalék helyett már 4,9 százalékos pénzromlásra számít. Ezt követően jövőre 3 százalékra csökkenhet az infláció, majd 2012-ben 2,9 százalékos lehet az éves ráta. A maginflációt tekintve az MNB arra számít, hogy az idei év végén 3 százalékos, jövőre pedig 1,6 százalékos lesz.
Az inflációs kilátások emelése elsősorban az energiaárak és a hatóságilag szabályozott árak emelkedésének köszönhető: az olajár utóbbi hónapokban tapasztalt 10 százalékos emelkedése részben a dollárban mért drágulásnak, részben pedig az euró gyengülésének tudható be.
Kizárható a hiánycél teljesülése
A jegybank szakértői szerint a következő években szinte kizárható, hogy teljesítsük a vállalt költségvetési hiányt. Az idei évben 4,3-4,5 százalékos lehet a deficit, míg 2011-ben ez 3,9 százalékra, 2012-ben pedig 2,9 százalékra mérséklődhet.
Ugyanakkor az elemzők azt kiemelték, hogy egyelőre nekik sincsenek információik az új kormány fiskális politikájáról, ezért 2011-12-re csak technikai kivetítéssel éltek, ami komoly bizonytalanságot jelent a hiány előrejelzésében.
Az idei évet tekintve az elemzők az első négy hónap adatait és a már elfogadott intézkedéseket vették figyelembe, így jött ki az említett 4,3-4,5 százalékos szám. Jövőre pedig elsősorban a növekedés beindulása miatt számítanak arra, hogy csökkenhet a deficit.
BK
Menedzsment Fórum