Egy évig sikerült megúszni a vihart
2011 márciusában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsában lejárt négy tag - Bánfi Tamás, Bihari Péter, Csáki Csaba és Neményi Judit - mandátuma, helyükre a parlament Bártfai-Máger Andreát, Cinkotai Jánost, Gerhardt Ferencet és Kocziszky Györgyöt választotta. Akkor sokan attól tartottak, hogy néhány hónapon belül beindul egy kamatcsökkentési ciklus, hiszen korábban ezt szorgalmazta a kormány, és az újonnan megválasztott tagok egy része is a lazítás mellett tette le voksát különböző nyilatkozatokban.
A komolyabb konfliktust több mint egy évig sikerült elkerülni, augusztusban viszont a négy tavaly megválasztott tag már szembe ment a jegybank elnökével és két alelnökével, így többségbe kerülve 25 bázispontot vágtak a kamaton. Ez azonban egy hosszabb folyamat eredménye volt. A külső tagok megválasztása után fél évig béke volt az MNB-ben, senki nem akart változtatni a kamaton. Tavaly novemberben aztán egyhangú döntéssel szavazta meg a hét MT-tag az 50 bázispontos kamatemelést.
Az első ellentétek 2011 decemberében jelentek meg, amikor újabb 50 bázispontot emelt az MNB. De két külső tag, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György csak 25 bázispontos szigorításra szavazott. Januárban aztán még élesebben különváltak az álláspontok: a három belső tag újabb 50 bázispontot emelt volna, a négy új tanácstag viszont ezt megvétózta, így nem változott a kamat.
Februártól aztán megjelentek az első kamatvágásra utaló vélemények, hiszen Cinkotai János azóta folyamatosan 25 bázispontos csökkentésre szavazott, de ezzel sokáig egyedül maradt. Jól jellemzi a helyzetet a márciusi és az áprilisi döntés, amikor Cinkotai negyed százalékot vágott volna, Király Júlia alelnök viszont ugyanekkora emelés mellett tette le a voksát. Júliusban erősödött a kamatvágásra szavazók tábora, hiszen Cinkotai mellé beállt Kocziszky György is, ez pedig már jelezte, hogy kezdenek új szelek fújni a jegybankban. Ennek eredménye lett aztán az augusztus végi kamatcsökkentés.
Éleződhet a vita?
Az elmúlt másfél év eseményeit azért volt érdemes áttekinteni, mert kedd délután ismét a kamatról kell döntenie a Monetáris Tanácsnak. Az augusztusi vágás után abban biztosak lehetünk, hogy lesz olyan tag, aki ismét csökkentene, a kérdés csak az, sikerül-e ismét többségbe kerülniük. Az augusztusi ülés jegyzőkönyve alapján a tartás mellett állók fő érve már egy hónapja is az infláció volt, akkor a júliusi drágulás 5,8 százalékot mutatott. Azóta megjelent az augusztusi statisztika is, mely 6 százalékos áremelkedésről számolt be, így vélhetően a három tag esetében bőven maradtak érvek a kamat tartása mellett.
"Megosztott volt a Tanács annak megítélésében, hogy egy monetáris lazítás növelhetné-e a gazdaság kibocsátását. A tagok egyetértettek abban, hogy a reálgazdaság számára súlyos terhet jelent az irányadó kamat magas szintje" - olvasható az augusztusi jegyzőkönyvben. Nem csak az MT-tagok, hanem a gazdasági szakemberek körében is komoly vita folyik arról, hatékony eszköz-e a kamatcsökkentés a gazdaság felpörgetésére.
"A Tanács megítélése szerint a monetáris kondíciók lazítására csak addig van lehetőség, amíg a gazdaságot érintő kínálati sokkok és árszintemelő kormányzati intézkedések nem okoznak tovagyűrűző inflációs hatásokat, és kockázati megítélésünk javulása is folytatódik" - zárul a legutóbbi jegyzőkönyv.
A maginfláció augusztusban ugyanúgy 5,1 százalékos volt, mint júliusban, vagyis ebben a mutatóban egyelőre nem látszanak az infláció továbbgyűrűzésének hatásai. Viszont az úgynevezett változatlan adótartalmú árindex 3,5-ről 3,7 százalékra emelkedett, ami kedvezőtlen folyamatokat jelezhet. Hazánk kockázati megítélése az elmúlt egy hónapban kismértékben tovább javult, az ötéves magyar CDS-felár mostanra 400 bázispont alá csökkent.
A fentiek függvényében nehezen megjósolható a mai döntés, az elemzők is megosztottak. A K&H Alapkezelő szakembere szerint az augusztusi inflációs adatok nem tesznek lehetővé újabb lazítást, míg az Equilor elemzői szerint újabb 25 bázispontos vágás jöhet. A piacon nagyjából fele-fele arányban oszlik meg az elemzők véleménye a két álláspont között.
Jövőre teljesen átvehetik a hatalmat a galambok
A mostani állapot, vagyis a szoros szavazások sora egészen jövő tavaszig fennmaradhat, utána kérdés, hogy a három belsős tag mandátumának lejártával merre mozdul majd el a Monetáris Tanács. Simor András elnök utoljára a februári kamatdöntő ülésen szólhat bele a döntésbe, míg Karvalits Ferenc alelnök megbizatása március végén jár le. Utánuk Király Júlia marad még "utolsó mohikánnak" néhány hónapig, de júliusban ő is távozik.
A jegybank vezetése helyére a parlament jelöl új tagokat, ott viszont a kormány kétharmados többsége miatt gyakorlatilag a kormánypártok jelöltjei kaphatják majd meg a bizalmat. Vagyis a mostani helyzetet elnézve könnyen lehet, hogy 2013 tavaszától még a jelenleginél is nagyobb lesz a monetáris lazítás támogatóinak aránya.
Beke Károly
mfor.hu
