Folyó fizetési mérleg: 398 millió euró plusz a második negyedévben

Makró Folyó fizetési mérleg

2010. szeptember 30. 08:07

A folyó fizetési mérleg a második negyedévben szezonális kiigazítással 398 millió euró, korrekció nélkül 418 millió euró többlettel zárt.

A folyó fizetési mérleg a második negyedévben szezonális kiigazítással 398 millió euró, korrekció nélkül 418 millió euró többlettel zárt - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.

Az elemzők 513 millió eurós mérlegtöbbletet vártak, amely a most közölt 418 milliós adatnak megfelelt volna, ha az MNB nem változtatott volna az import szállítási költségek elszámolási módszertanán. Az év első félében a folyó fizetési mérleg többlete 866 millió euró volt.

A külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes töblete) 806 millió euró (221 milliárd forint volt). A szezonális hatások kiszűrésével a finanszírozási képesség a GDP 2,8 százaléka (187 milliárd forint).

MTI

Tájékozódjon hiteles forrásból: itt megadhatja, hogy a Google előnyben részesítse az Mfor cikkeit!

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Felcsút lett a legfejlettebb magyar település

Szinte minden magyarországi település fejlődött 2014 óta, ám a növekedés üteme és eloszlása rendkívül egyenlőtlen – derül ki az Egyensúly Intézet legfrissebb, 2026-os Településindexéből. A dinamikus felívelés legfőbb záloga a diplomások magas aránya és a főváros közelsége. Míg a nagyvárosok közötti fejlettségi különbségek mérséklődtek, a kistelepüléseknél egyre szélesebbre nyílik az olló. A rangsorokat jellemzően a turisztikai, ipari és logisztikai központok, valamint a politikai elithez köthető települések (mint például Felcsút) vezetik.

Otthon Startos projektek, nagy szennyezők és uniós ítélet: így módosítja a kormány a Lázár János nevéhez köthető építészeti törvényt

Otthon Start-projektek, nagy szennyezők és uniós ítélet: így módosítja a kormány a Lázár János nevéhez köthető építészeti törvényt

Három fő területen módosíthatja a kormány a még Lázár János nevével fémjelzett, 2023-as építészeti törvényt. A nagyberuházások esetében szigorúbb környezetvédelmi kontroll jöhet, eleget tehetünk az Európai Unió Bírósága (EUB) által meghozott elmarasztaló ítéletnek, miközben átmenetileg leállhatnak az Otthon Start programhoz kapcsolódó kiemelt lakásprojektek.

Óriási küzdelmet vívnak Romániában az egyetlen atomerőművükért

Romániában már nem az áramtermelés, hanem a leállított blokkok túlhevülése a tét.

Ennek nagyon nem fog örülni, ha autót vezet: drágább lett a tankolás

Szerdáról csütörtökre emelkedett az üzemanyagok kiskereskedelmi ára.

Üzent a kormánynak és beruházási boomról is beszélt Karácsony Gergely

Karácsony Gergely elmondása szerint Budapest jelenleg mínusz 65 milliárd forintos számlaegyenleggel, csődközeli állapotban van, és a 80 milliárdos hitelkeret szeptemberi lejárta előtt kormányzati megállapodásra lenne szükség, hogy a főváros ne csússzon pénzügyi szakadékba. Az ATV Egyenes Beszéd című műsorában emellett elmondta a véleményét a Mohu ötletéről, valamint előre elnézést kért a fővárosiaktól a sok beruházás miatt, ami a jövőben indul.

Az uniós gigabírságról és az új költségvetésről is tárgyalt Magyar Péter

Három tagállamban tárgyalt szerdán António Costa a következő hétéves költségvetésről. A napot Budapesten zárta Magyar Péterrel, kettejük megbeszélésén az Európai Unió bővítése és a migrációs politika is szóba került.

Pazarlások és túlárazások Orbán Viktorék idejéből – ezen spórolna a Magyar-kormány

Több érdekes spórolási területet is megjelölt a kormány.

Panziók lettek az Airbnb-lakásokból, és ez átírja a magyar turizmus adatait is

Panziók lettek az Airbnb-lakásokból, és ez átírja a magyar turizmus számait is

A magán- és egyéb szálláshelyeken drasztikusan csökkent a vendégek és a vendégéjszakák száma is, de az adat csalóka lehet: a panziókban mindkét mutató hirtelen emelkedésnek indult.

Nagy Mártonék már májusban tudták, hogy óriási bajban van a költségvetés

Bár az előző kabinet még csupán 3,7 százalékos GDP-arányos hiányt tervezett, azt már a májusi átadás-átvétel során elismerték, ez a mérték nem tartható, Kármán András pénzügyminiszter vezetésével pedig az új fiskális vezetés további deficitnövelő tételeket tárt fel. A Magyar-kormány az uniós forrásokért cserébe – dacára az országot sújtó aszálynak és energiakrízisnek – vállalta a hiány lefaragását.