A tanácskozáson háttérbe szorultak a tervezett témák, így a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kapacitásainak bővítése, egy nemzetközi szinten kivetett tranzakciós adó, illetve a globális egyensúlytalanságok kérdésének megoldása, miután továbbra is jelentős bizonytalanság uralkodik az euróövezeti válság megoldását illetően. Az iparilag fejlett és fejlődő G20-as államok vezetői a kiadott közleményben optimistán nyilatkoztak az euróövezeti vezetők október végi, az adósságválság átfogó megoldásáról szóló megállapodásáról, ám további fontos lépéseket sürgettek.
Üdvözölték, hogy Olaszország belegyezett abba: az IMF negyedéves gyakorisággal ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök délután megerősítette kormánya hozzájárulását ahhoz, hogy az IMF az Európai Bizottsággal együtt ellenőrizze az államháztartási reform és a takarékossági intézkedések végrehajtását. Az olasz kormányfő ugyanakkor jelezte: kapott ajánlatott az IMF-től pénzügyi támogatásra, de azt visszautasította, miután az "nem szükséges".
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója pénteken úgy nyilatkozott: "a probléma, amit világosan megállapított ugyanúgy az olasz kormány, mint a partnerei, az, hogy a bejelentett intézkedéseknek hiányzik a hitelessége". Egyben ígéretet tett arra, hogy "kemény, igényes és alapos" munkát fog végezni, mielőtt megerősíti vagy cáfolja, hogy Olaszország teljesítette-e kötelezettségvállalásait.
A záródokumentum egyebek mellett azt is rögzíti, hogy a tanácskozáson a tőkeáramlás szabályozását helyezték kilátásba, cselekvési tervet fogadtak el a nemzeti kötvénypiacok fejlesztésére, illetve az ezzel kapcsolatos nemzetközi szakmai segítség biztosítására.
Az adóelkerülés elleni hatékonyabb fellépés érdekében az adóparadicsomok felszámolását előirányzó nemzetközi egyezmény létrehozását helyezték kilátásba a G20-csoport tagjai. Ennek értelmében automatikus információcseréről és adóbehajtási támogatásról döntöttek, illetve az átadott információk bizalmasságának garantálásáról.
A Nemzetközi Valutaalap forrásainak növelésében is megállapodtak a G20-csoport országai, de arról egyelőre nem tudtak dönteni, hogy ez hogyan történjék. A G20-csoport pénzügyminisztereit kérték fel, hogy a felmerült opciókat dolgozzák ki. Az IMF referenciavalutája, a különleges lehívási jog (SDR) összetételét illetően abban egyeztek meg, hogy a valutakosárnak jobban kell tükröznie a nemzetközi folyamatokat, így 2015-ben felülvizsgálják összetételét. Arra szólították fel az IMF-et, hogy tegye világosabbá a belépési kritériumokat.
A találkozó részvevői a nyilatkozatban megerősítették elkötelezettségüket a rugalmas árfolyam-politikák gyors bevezetése mellett. Kínát külön kiemelték a szövegben. A zárónyilatkozatban leszögezik azt is, hogy a G20 csoportnak továbbra is informális csoportként kell működnie.
Dilma Rousseff brazil elnök pénteken elmondta: Brazília közvetlen módon nem járul hozzá az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz (EFSF). "Nem áll szándékomban közvetlen hozzájárulásokat adni az EFSF-be. Miért tennénk mi, ha ők (az európaiak) megteszik?" - fogalmazott a brazil elnök.
Korábban jelentős piaci visszaesést okozott Angela Merkel német kancellár bejelentése, amely szerint a tanácskozáson kevés érdeklődés volt az EFSF-hez való hozzájárulásra. David Cameron brit miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy a világ nem várhat a végtelenségig az eurózóna döntéseire az adósságválság kezeléséhez. Minden egyes nap, amely válságosan telik az eurózóna számára, negatív hatással van a gazdasági világ egészére" - fogalmazott a brit kormányfő. Hozzátette: "A görögöknek el kell dönteniük, hogy bent akarnak-e maradni az eurózónában, elfogadják-e a mentőcsomagot az adósság csökkentése érdekében, (...) vagy pedig más utat akarnak találni. De nem tehetik, hogy hagyják az egészet a végtelenségig (húzni) új megállapodások nélkül. A világ nem tud többet várni" - figyelmeztetett Cameron.
Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor nyugtatni igyekezett, és amellett szólalt fel, hogy az Európai Unió képes megoldani az adósságválságot. Mint mondta: "ami Európát illeti, azért jöttünk Cannes-ba, hogy megvitassuk európai barátainkkal, hogy milyen módon tudnak kiindulni abból a tervből, amelyről a múlt héten megállapodás született a válság kezelésére. Miután meghallgattuk európai partnereinket az elmúlt két napban, biztos vagyok abban, hogy Európa képes leküzdeni a nehézségeket"
Nicolas Sarkozy egy péntek délutáni sajtótájékoztatón arról tájékoztatott, hogy az Európai Unióban már 2012-ben hatályba léphet a pénzügyi tranzakciós adó. A vendéglátó államfő elmondta, hogy az újfajta adóról az Európai Bizottságban előkészített javaslatot az uniós állam- és kormányfők már a jövő év elején megvitathatják. Franciaország küzdeni fog azért, hogy az új adó a jövő év végéig életbe is léphessen, ígérte az elnök. "A pénzügyi szereplőknek pénzügyileg is hozzá kell járulniuk az okozott károk helyreállításához" - hangsúlyozta a francia elnök.
Sarkozy arról is szólt, hogy a G20-ak közzéteszik annak a 11 adóparadicsomot rejtő országnak a listáját, amelyeket "kiközösít" a nemzetközi közösség. "Nem akarunk több adóparadicsomot. Az üzenet nagyon világos. Azokat az országokat, amelyek adóparadicsomok maradnak, ki fogja közösíteni a nemzetközi közösség" - fogalmazott a G20-ak elnökségét ellátó Franciaország elnöke.
