Idén 1,2 százalékkal, 2011-ben pedig 2,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság - olvasható a GKI Gazdaságkutató legfrissebb, szerdán ismertetett előrejelzésében. Az idei és a jövő évi költségvetés tartható, sőt 2011-ben akár 5 százalékos többlet is lehet a büdzsében, a komoly fenntarthatósági kérdések azonban 2012-13 kapcsán jelentkezhetnek, ezért lenne szükség tavasszal a már meglengetett reformokra.
Jó esetben 2,7 százalékos lehet a növekedés jövőre
"Az idei gazdasági folyamatok a korábban vártnál megfelelően alakulnak, az idei növekedési előrejelzésünket a korábbi 1 százalékról 1,2 százalékra javítjuk" - mondta a szerdai sajtótájékoztatón Vértes András. A GKI elnöke hozzátette: a világgazdaságban egyértelműen fokozódott a bizonytalanság az utóbbi időben, a világ sokkal érzékenyebb lett a fenntartható folyamatokra, azt viszont a magyar gazdaságpolitika nem vette figyelembe.
Vértes András szerint a kormány utóbbi fél évben folytatott gazdaságpolitikája a várttal ellentétben még rövidtávon sem élénkíti a növekedést és a foglalkoztatást. Ellenben ez a politika jelentős árfolyamkilengésekhez és kamatemeléshez vezet, ami növeli az adósok terheit, ezeket pedig a vállalatoknak, a háztartásoknak és az államnak is meg kell fizetni.
"A jogbiztonság gyengítése, a megtakarítások felélése, az általános befelé fordulás anakronisztikus, az európai tendenciáktól eltérő magyar modell irányába mutat. Mindez előbb-utóbb fájdalmas és nagyobb gazdaságpolitikai korrekciókat tesz elkerülhetetlenné" - tette hozzá Vértes András. A szakember szerint 2011-ben az ipar és az építőipar lehet a gazdaság két húzóágazata, a jelenlegi becslés szerint 2,7 százalékso növekedés várható jövőre" Ebben azonban sok a bizonytalanság, Vértes szerint inkább lefelé mutató kockázatok vannak. (mfor.hu szerk: Az Orbán-kormány jövőre 3, az Európai Bizottság 2,8, az OECD 2,5, míg a Kopint-Tárki 3 százalékos gyorsulást vár.)
A világgazdaságot tekintve a cég szakemberei arra számítanak, hogy a növekedés valamelyest lassul majd, a költségvetési hiány és az államadósság azonban szinte mindenhol emelkedik. A dollár várhatóan erősödni fog valamelyest az euróhoz képest, de komoyl volatilitás lehet a pénzpiacokon, ezért ebben is jelentős kockázatok vannak. A GKI szerint az Európai Unió és az eurózóna kríziseken keresztül stabilizálódik majd 2011-ben.
Euróba-bajnokok is lehetünk a költségvetés terén
A GKI szakértői szerint az idei és a jövő évre vállalt hiánycél tartható, azonban azt érdemes figyelembe venni, hogy a magyar adósságot továbbra is főleg a külföldi finanszírozza. Vértes András szerint Magyarország hosszútávon nem folytathat olyan költségvetési politikát, amely nem élvezi az adósságot finanszírozók bizalmát, ezért lehet problémás a büdzsé fenntarthatósága.
"Kérdés, hogy a költségvetés egyszeri bevételei kiállják-e az alkotmányosság próbáját. ha megvalósul a magánnyugdíjpénztári vagyon átirányítása, akkor akár 5 százalékos többlet is lehet jövőre a büdzsében" - emelte ki a GKI elnöke. Ugyanakkor kérdés, hogy a túlzott deficit eljárás elbírálásánál milyen adatot vesz figyelembe az Unió, Vértes szerint valószínűbb, hogy a 6 százalékosra jósolt strukturális deficittel számolnak majd, ami jóval magasabb a maastrichti kritériumokban foglaltaknál.
A 2011-re tervezett 2,9 százalékos hiánycél is megvalósítható, ehhez a kormány a költségvetés tervezetében a GDP 1,9 százalékának megfelelő vagyon átáramlásával számol a nyugdíjpénztáraktól. Így a magdeficit várhatóan 4,8 százalékos lesz, ami expanzív költségvetési politikát jelent, ezt viszont nem értékelnék pozitívan a külföldi befektetők.
Az inflációt illetően arra számítanak a GKI-nál, hogy tartósan 3 százalék felett, 4 százalék körül ragad be az áremelkedés üteme. "Nem gondoljuk, hogy helyes lenne a cél emelése, de elméletileg ez is bekövetkezhet" - mondta Vértes András a kormány állítólagos terveire utalva. A szakember szerint éppen az infláció miatt nem valószínű, hogy a következő öt-hat évben realitás lesz az euró bevezetése hazánkban, ők 2016-17-re teszik ennek lehetőségét.
"A januártól életbe lépő jelentős adócsökkentés elsősorban a magasabb keresetűeknél és a többgyermekes családoknál okoz érdemi nettó béremelkedést. A foglalkoztatottak 75 százalékánál pótlólagos béremelésre lehet szükség ahhoz is, hogy az idei színvonal tartható legyen" - fogalmazott Vértes András. A cég előrejelzésében egyébként 2,5 százalékos reálbér-növekedéssel számol 2011-re.
Muszáj lesz tavasszal reformokkal előjönni
Vértes András szerint a kormány által elindított folyamatok miatt középtávon a növekedést visszafogó kiigazításra lehet szükség, ezért lenne fontos, hogy a kormány tavasszal meglépje a már bejelentett kiadáscsökkentést (Lásd: Egyelőre nincs konkrétum Matolcsy 800 milliárdos megtakarításáról), hiszen ebből a gazdaságpolitikai csapdából csak ezzel tudna kitörni. A GKI elnöke szerint ha a kormány csomagja fenntartható és megvalósítható intézkedéseket tartalmaz majd, akkor az valamelyest ellensúlyozhatja negatív megítélésünket, de a jogbiztonság sérelmét nem pótolja.
"A reformok sorában én az önkormányzati rendszert tenném az első helyre, mert annak reformjához kétharmados többség kell, ha most elszalasztjuk, akkor jó időre lemondhatunk róla" - mondta újságírói kérdésre Akar László. A GKI gazdaságkutató vezérigazgatója szerint az oktatás és az egészségügy reformja is elengedhetetlen, illetve a rokkantnyugdj-rendszerhez és más szociális transzferekhez is hozzányúlhat a kormány. A szakember szerint ezekből összerakható lenne a nemzetgezdasági miniszter által említett 600-80 milliárd forintos csomag, mely jelentősen megváltoztathatná a költségvetés helyzetét és megítélését.
Akar szerint a csomag időzítése igazodik a konvergenciaprogram április végi határidejéhez, a tavasszal bejelentésre kerülő intézkedéseknek igazán 2012 januárjától kellene hatniuk, hogy javítsák a büdzsé fenntarthatóságát.
"Ha kiállja az alkotmányosság próbáját a nyugdíjpénztárakról szóló törvény, akkor a tagok nagy többsége lehetetlen helyzetben lesz, hiszen hiába kötődik érzelmileg a magánnyugdjpénztárhoz, anyagilag sokkal rosszabbul jár, ha marad" - emelte ki újságírói kérdésre válaszolva Vértes András. A szakember szerint a racionális döntés mindenképpen az lenne, ha a többség visszalépne az állami rendszerbe. "Az teljesen nyilvánvaló, mi lesz az Európai Bíróság döntése, ha eljut odáig a nyugdj-ügy, ott azonban évekig elhúzódhat az eljárás" - hangsúlyozta a GKI elnöke.
Beke Károly
mfor.hu
