A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint bár az ország belső folyamatai és a gazdaság állapota indokolttá teszik az alapkamat fokozatos csökkentését, ennek ellenére a felerősödő globális kockázatok miatt, két hét múlva a Monetáris Tanács várhatóan kivár majd, és a jelenlegi 5,25 százalékon hagyja az irányadó rátát.
Vizkelety Péter a költségvetési hiány 5-5,5 százalékos szintre történő elengedését és a jövő évtől éves szinten 1 százalékos deficitcsökkentést valószínűsítve, a következő kormányzati ciklus vége felé számít a 3 százalékos GDP arányos szint alatti hiányra, így várakozásai szerint, az euró bevezetésére legkorábban csak az évtized második felében kerülhet sor.
A Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője szerint egy időre véget érhet a kamatcsökkentési sorozat: "Az ország belső folyamatai, illetve a gazdaság állapota indokolttá teszik az alapkamat fokozatos csökkentését, aminek azonban a felerősödő globális kockázatok megálljt parancsolhatnak. Láthattuk az elmúlt 1-2 hétben, hogy sem a forint, sem a kötvénypiac nem tudta már függetleníteni magát a külső folyamatoktól. Azzal együtt mondjuk ezt, hogy véleményünk szerint a korrekcióra az említett kockázatok jelenléte nélkül is megérett már az idő, pusztán a belső bizonytalanságok miatt. Bár voltak olyan nyilatkozatok a jegybank részéről, hogy van még tér kamatcsökkentésre, úgy gondoljuk, hogy a monetáris tanács május végén óvatosabb lesz, és ha utal is majd arra, hogy a lazítási ciklus még nem ért véget, ezúttal kivár majd és 5,25 százalékon hagyja az irányadó rátát" - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője.
„Ahhoz, hogy bármifajta számottevő reformfolyamat elinduljon, minden bizonnyal szükség van némi lazításra: 5-5,5 százalékos hiány véleményünk szerint a piac által tolerálható és finanszírozható. Az is biztos egyúttal, hogy a piac elvárja a következő kormánytól, hogy a kormányzati ciklus során takarékosan gazdálkodjon, és egy olyan költségvetési pályát rajzoljon fel, amelyben a maastrichti cél elérése kézzelfogható közelségbe kerül. Ehhez legalább 1 százalékpontos éves lefaragásra lenne szükség, s azzal is csak a ciklus vége felé jutnánk el a 3 százalékos GDP arányos szint alá, azaz euróról 2015 előtt nem nagyon beszélhetünk” - emeli ki Vizkelety Péter.
"Az eurózóna hitelpiaci problémáinak kiéleződése okán a forint is volatilisabbá vált az elmúlt időszakban, ennek növekedéséhez és végeredményben a 4-5 százalékos euróval szembeni gyengüléshez a belpolitikai események (költségvetéssel kapcsolatos kérdőjelek, alapkamattal kapcsolatos nyilatkozatok) is hozzájárulhattak, ám mindezek jelentősége a jelenlegi helyzetben véleményünk szerint eltörpül a külső környezet hatásai mellett.
"Ha elindul a tényleges kormányzati munka az új kormány felállásával, a befektetők is egyre nagyobb figyelmet szentelnek majd a belső folyamatoknak" - mondja Vizkelety Péter, a Generali Alapkezelő makrogazdasági elemzője. Hozzáteszi: "Ha az export versenyképességet tekintjük, mindenképpen jobb a jelenleg kialakult árfolyamszint. Az, hogy a forint hogyan teljesít majd a régióban, rengeteg tényezőtől függ, de a hazai kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban ez idáig rendelkezésre álló kevés konkrétum a továbbiakban is okozhat némi bizonytalanságot".
Menedzsment Fórum
