2026-ban, az Orbán-kormány utolsó napjaiban az MVM egy olyan ügyletet fedezett le, amely 400 forint körüli euróárfolyammal számolt 2027-re – közölte Magyar Péter hétfőn, az Országgyűlésben. Hozzátéve: mindezt úgy, hogy még nem is volt magyar költségvetés 2027-re. A miniszterelnök szerint ezzel az egy ügylettel 50 milliárd forintos kárt okozott az Orbán-kormány az állami költségvetésnek.
Reakció a most már ellenzékben lévő Fidesz-KDNP kettőstől nem érkezett. Az MVM-től pedig nem is érkezhetett, hiszen a Tisza-kormány júliusban lecserélte az állami energetikai cég teljes felsővezetését, akik pedig szintén nem szólaltak meg (lapunknak meg nem sikerült elérni őket).
Mindezek alapján tehát kénytelenek vagyunk azt feltételezni, hogy valóban így történt minden. Az homályban maradt, hogy miért is kötött az MVM előző vezetése 400 forint feletti euróárfolyamon fedezeti ügyletet a választások előtt, amikor ennek a lélektani szintnek még csak a közelében sem igazán volt a kurzus – ahogy az grafikonunkon is látható. Vagyis azt gondolhatta az állami energetikai cég vezetése, hogy gyengülni fog az addig már masszív, több hónapja tartó erősödő trendben lévő forint?
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
A potenciális megfejtés felrajzolása előtt illene tisztázni, mi is a szóban forgó devizafedezeti ügylet.
A közgazdasági szakirodalom szerint a fedezeti ügyletnek az a célja, hogy valamely más ügyletből származó árfolyamveszteséget csökkentsenek. A fedezeti ügyleteket nemcsak a kereskedők, befektetők, hanem a reálgazdaság szereplői, például vállalatok, vállalkozások is használják.
Az MVM esetében az ilyen fedezeti ügyletek olyan pénzügyi és árupiaci derivatív szerződéseket takarnak,
„amelyek célja az energiapiaci árak változásaiból (gáz- és áramár), valamint a devizaárfolyamok ingadozásaiból adódó kockázatok csökkentése és a kiszámíthatóság biztosítása. Mivel az állami tulajdonú energetikai holding hatalmas mennyiségben vásárol energiát a nemzetközi piacokon euróért vagy dollárért, a piaci árak és árfolyamok elmozdulása drasztikus hatással van a nyereségességére. A kockázatok kezelésére az MVM szigorú szabályzatok szerint határidős és opciós ügyleteket köt”
– olvasható magának az állami energetikai cégnek az éves jelentéseiben.
Mindezekből következően 2026 első hónapjaiban felkészülni arra, hogy 2027-ben a forint gyengébb lesz, csak abban az esetben felelős üzleti döntés, ha olyan információk birtokában van a vállalat (lévén, egy állami óriáscég mégiscsak közelebb van a kormányzati „tűzhöz”), amelyek fizetőeszközünk majdani leértékelődésére utalnak.
Ezek az információk származhatnak a következő évi költségvetésből is. Nem véletlen, hogy a bevett gyakorlat szerint az állami vállalatok az elfogadott költségvetés sarokszámaihoz igazítva szokták elvégezni a fedezeti ügyleteket – mutatott rá Magyar Péter is az ominózus parlamenti felszólalásában.
Ám az Orbán-kormány bármennyire is automatizmussá tette a más országokban szokatlant, miszerint már jó korán elfogadja a következő évi büdzsét, azért ez az időpont tavaszig még nem jött előre (nyár elején szokták ezt megejteni). Ráadásul egy ilyen lépés választások előtt nemcsak illogikus, hanem bárdolatlan is – különösen most lett volna az, amikor a független közvélemény-kutatók már hosszú hónapok óta masszív ellenzéki győzelmet jeleztek előre.
Fotó: MVM
Jobb híján tehát arra lehet gondolni, hogy az MVM-nél készpénznek vették az akkori döntéshozók és elemzők (például az Egyensúly Intézet) előrejelzéseit, melyek szerint a bizonytalan piaci környezet (mindenekelőtt a közel-keleti geopolitikai helyzet, vagyis az iráni-izraeli, amerikai feszültség) miatt a forint gyengülni fog, és a 2027-es évre visszatér a 400 forintos euró. De még ha ettől is tartottak, túl korainak tekinthető a nyolc-tíz hónappal korábbi óvintézkedés.
Az előző MVM-vezetés motivációjának pontos ismerete nélkül kénytelenek vagyunk rögzíteni az adófizetők számára fájdalmas tényt: ez a korai, kedvezőtlen árfolyamon rögzített ügylet önmagában 50 milliárd forintos veszteséget vagy többletköltséget jelent a magyar államnak. (Ez az összeg amúgy kísértetiesen megegyezik a paksi atomerőmű leállásának és az alternatív árambeszerzésnek a Tisza-kormány által becsült költségével, de persze ennek semmi köze, nem is lehet köze a szóban forgó devizaügylethez – hiszen ki láthatta előre a rendkívüli vízhiányt hozó jövőt –, ezért is tettük ezt a megjegyzést zárójelbe.) Noha, még igaza is lehet a vitatott tranzakciót nyélbe ütőknek – de az csak jövőre derül ki, jogos volt-e a félelem és tényleg 400 fölé gyengül-e a forint az euróval szemben. Ha ugyanis így lesz, akkor akár még kifizetődő is lehet az elővigyázatosság.
Mindenesetre a választások előtt lezavart devizafedezeti ügyletet Magyar Péter az MVM elhibázott gazdálkodásának és a korábbi kormány „pénzszórásának” bizonyítékaként hozta fel – gyarapítva az e minősítéssel már illetett esetek egyre terebélyesedő sorát.
Abban azért lehet bízni, hogy mivel Magyar Péter kormánya már közvetlenül a hivatalba lépése után teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatokat rendelt el az állami vállalatoknál, az MVM volt vezetői várhatóan a hivatalos jogi és könyvvizsgálói eljárások keretében fognak majd részletes elszámolást adni a 400 euró/forint feletti fedezeti ügyletről.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
