A görögországi kutatóintézet vezetője a görög gazdasági válság hátterét megvilágítva hívta fel a figyelmet a magyar gazdasági növekedés előtt álló lehetséges buktatókra a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) által a napokban szervezett nemzetközi konferencián.
A szakember szerint a görög gazdasági válság tapasztalata az, hogy az eurózónához tartozás önmagában nem képes a problémákat megoldani, a válságból való kilábalás kulcsa a versenyképesség. Babanaszisz Sztergiosz elmondta, hogy a második világháború előtti időszakban Görögország az elmaradott, fejlődő országok közé tartozott, 1939-ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem az akkori angliai érték mindössze 22 százalékát érte el. A háború után az ország gyors fejlődésnek indult, és folyamatosan behozta lemaradását.
A 2000-es években Görögország kifelé forduló, kölcsönökön, a növekvő kereskedelmen és fogyasztáson alapuló fejlesztési modellt alkalmazott, emiatt a 2008-as gazdasági világválság idejére az ország, vállalatai és háztartásai egyaránt eladósodtak. Mára Görögországnak is új fejlődési modellt kell kialakítania - hangsúlyozta a görög professzor.
"A Mediterrán Kutatóintézet szerint Görögország és számos más EU tagország számára is a versenyképesség fokozása a feladat. Az ország tapasztalatai azt mutatják, hogy az új tagállamoknak, így Magyarországnak is, csak versenyképes gazdasági szerkezet és teljesítmény esetén érdemes bevezetnie az eurót" - hívta fel a figyelmet Babanaszisz Sztergiosz.
Az elnök mindehhez hozzátette: Görögországnak két, világszínvonalon is versenyképes ágazata van: az egyik a kereskedelmi hajóflotta, amely 17 milliárd euró bevételt jelent éves szinten a gazdaságnak; a másik a turizmus, e szolgáltató szektor adja a görög GDP 72 százalékát.
Magyarországnak is fel kell térképeznie azokat az ágazatokat, amelyekben világszínvonalú versenyre képes - javasolta a szakember, hiszen az ország számos előnnyel rendelkezik, ezek egyike földrajzi elhelyezkedésében rejlik. Úgy vélte, Magyarországnak jobban ki kellene használnia, hogy Európa közepén összeköti a keletet nyugattal, északot déllel. A másik irány a tagállamokkal létesített stabil együttműködési formák fejlesztése, valamint a környező államokban élő közel 3 millió magyarra is építő új gazdasági szemlélet lehet a professzor szerint.
MTI/mfor.hu
