A JP Morgan közgazdászai közölték: alapeseti várakozásuk továbbra is az, hogy az MNB hosszabb ideig a jelenlegi 2,1 százalékos szinten hagyja alapkamatát. A cég elemzői szerint ugyanakkor 40 százalék körülire nőtt annak a valószínűsége, hogy a magyar jegybank további kamatcsökkentéseket hajt végre. A ház szerint az MNB kamatcsökkentési ciklusának felújítása - a vártnál alacsonyabb infláció és a magyar gazdaság növekedésének lassulása mellett - közvetlen reakció lehetne arra, ha az EKB szuverén kötvényeket is érintő mennyiségi enyhítési programba kezd, és ez 2015 első negyedévében forinterősödést okoz. Ugyanezt a potenciális eseményláncolatot más nagy londoni házak sem zárják ki.
A Morgan Stanley közgazdászai alapesetben nem várnak ugyan kamatcsökkentést az MNB részéről, de látnak erre esélyt, különösen abban az esetben, ha az EKB a deflációs veszély kivédésére mennyiségi enyhítési ciklusba kezd, amely árfolyamerősítő portfolió-beáramlást generálhat a közép- és kelet-európai piacokra.
A Goldman Sachs (GS) 2015-re szóló előrejelzésében közölte: valószínűbbnek tartja, hogy az EKB 2015 első felében mennyiségi enyhítésbe kezd szuverén euróövezeti adósságeszközök felvásárlásával, mint azt, hogy nem.
A ház stratégái szerint e program - ha valóban elkezdődik - az euróövezeti periféria hozamfelárainak érdemi konvergenciájához vezethet az irányadó német Bundhoz mérve. A GS szerint ebben az esetben a tágabb értelemben vett közép- és kelet-európai térség szuverén devizakötvényeire a befektetők az európeriféria szuverén adósságainak jó átcserélési alternatívájaként tekinthetnek. Ez - a Goldman Sachs elemzőinek modellszámításai szerint - az európai felzárkózó térség hozamfelárainak átlagosan legalább 20 bázispontos, de Magyarország és Románia esetében valószínűleg ennél nagyobb csökkenését eredményezhetné.
A JP Morgan előrejelzése szerint a magyarországi infláció az MNB 3 százalékos célszintje alatt marad a következő egy évben is, bár a negatív tartományból várhatóan jelentősen visszagyorsul. A ház elemzőinek várakozása szerint a korábbi közműdíj-csökkentésekből és az élelmiszerárakból eredő bázishatások, a gyengébb forint, valamint a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés dezinflációs hatásának halványulása miatt 2015 végére 2,7 százalékig emelkedik a tizenkét havi összevetésben számolt infláció. A JP Morgan elemzői ugyanakkor az idei év végére is még negatív inflációt várnak Magyarországon: előrejelzésük szerint az éves összehasonlításban mért infláció 2014 végén mínusz 0,2 százalék lesz.
MTI
