Ahogy szerda esti folyamatos tudósításunk végén már megírtuk, viszonylag hamar megállapodtak Európa állam- és kormányfői a bankok feltőkésítéséről, majd később az EFSF bővítéséről, ugyanakkor Görögország megmentésének, és főleg adósságelengedésének mikéntjéről sokáig tartott az egyeztetés a bankok képviselőivel. A tudósítások szerint a néha mókás elemekkel is tarkított egyeztetés (a Financial Times korábban azt írta, hogy Merkel és Sárkozy titokban hallgatják a veszteségleírásról szóló tárgyalásokat a bankok és az uniós politikusok között) hajnalig tartott, végül a görög adósság mintegy 100 milliárd eurónyi (az adósság fele) elengedésében állapodtak meg a felek. Ráadásul mint több résztvevő - köztük Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke - bejelentette, "önkéntes" adósságelengedésről van szó. A bankokat képviselő Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) ugyanakkor jelezte, hogy a megállapodás egyes részleteit csak későbbi tárgyalásokon dolgozzák ki.
Brüsszeli közlések szerint az évtized végére a görög államadósság a bruttó össztermékhez képest a jelenlegi 160-ról 120 százalék közelébe csökken. Sarkozy a találkozó után bejelentette: a Görögország támogatását célzó új program összértéke 130 milliárd euró körül lesz, és nagyobb része a magánszektortól származik majd.
A megállapodás hírére nagyot erősödött az euró a dollárral szemben és a szerda délután még 1,38-as szintig is leszúró jegyzés magyar idő szerint 6.25-kor már 1,397 felett jár.
A forint is profitál a kedvező hírekből, hiszen részben az európai bizonytalanságok, részben Matolcsy György kijelentései miatt az előző nap 302-as szintek felett is járó árfolyam 299-re jött le az euróval szemben.(Később azonban újra 300 felé ment a forint jegyzése annak ellenére, hogy az euró-dollár kereszt 1,4 felé emelkedett.)
1000 milliárdos tűzfal
Az uniós vezetők már előzőleg döntöttek arról, hogy ezer milliárd euróra növelik annak a pénzügyi mentőmechanizmusnak - az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek (EFSF) - a hatóerejét, amely az esetlegesen fizetési gondokkal szembesülő, további euróövezeti országok kisegítésére használható.
Mint a nyilatkozatokból kiderül, egy kettős megoldást alkalmazó rendszerről van szó, amelynek lényege, hogy az eszköz a reform után immár a bajba került országok újonnan kibocsátott kötvényeinek értékére is garanciát vállal, másrészt lehetővé teszi, hogy az eurózónán kívüli szereplők is befektessenek oda. (Sarkozy ma például Kínával tárgyal a befektetés mikéntjéről.) A mechanizmus Van Rompuy szerint képes lesz arra, hogy tűzfalként megakadályozza a válság továbbterjedését.
A bővítés részletei egyébként még ebben a kérdésben sem teljes kidolgozottak, a zóna pénzügyminisztereinek novemberi tanácskozásán fogják remélhetőleg véglegesíteni azokat.
106,4 milliárd kellene a bankoknak
Még az esti órákban, a teljes, mind a 27 tagországot magába foglaló EU-csúcstalálkozó keretein belül megállapodás született a bankrendszer feltőkésítéséről is. Ennek összes forrásszükséglete az Európai Bankhatóság (EBA) számításai szerint 106,4 milliárd euró (valamivel több, mint Magyarország teljes évi GDP-je) Orbán Viktor miniszterelnök szerint ez a kötelezettség anyagilag egyáltalán nem érinti hazánkat, hiszen Magyarországnak nem kell majd fizetnie más országok bajba jutott bankjaiért.
Barroso: egy valódi gazdasági unió épül
Az átfogó csomaghoz tartozik a gazdasági fegyelem és együttműködés további szigorítása is. Mint Van Rompuy fogalmazott, a legutóbb elfogadott reformokon, az úgynevezett (magyar EU-elnökség alatt összeállított) hatos jogszabálycsomagon is túlmutatóan szoros együttműködésről van szó. A megállapodás ezzel kapcsolatban egész sor kiegészítő intézkedést tartalmaz az eurózóna vonatkozásában, köztük az uniós ajánlások kötelező figyelembe vételét és a nemzeti költségvetések még szorosabb ellenőrzését.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy értékelte: ezekkel a döntésekkel már közel kerültek egy valódi gazdasági unió kiépüléséhez. Megerősítették azt az elhatározást is, hogy ezentúl évente kétszer az euróövezeti vezetők is külön találkoznak.
Van Rompuy bejelentette, hogy a közeli hónapokban megvizsgálják az uniós alapszerződés módosításának lehetőségeit is.
mfor.hu/MTI
