2011. márciusban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 1,1 százalék volt, 2010. márciushoz viszonyítva az árak 4,5 százalékkal növekedtek. Az első három hónapban átlagosan 4,2 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.
Elszállt a cukor ára
Februárhoz viszonyítva egy hónap alatt az élelmiszerek árai 2 százalékkal emelkedtek. Növekedett a cukor (29,6 százalék), a liszt (10,5 százalék), a péksütemények (4,5 százalék), a kenyér (3,6 százalék) és az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – (2,6 százalék) ára. Így nem csoda, hogy a nyugdíjas fogyasztói-árindex az átlagos inflációnál erősebben, 1,2 százalékkal nőtt egy hónap alatt, így év per év alapon már 5,3 százaléknál jár.
"Magyarországon a cukorgyártás legfőbb alapanyagának, a cukorrépának a termesztése az 1960-as évektől számítva 1991-ben volt a legszámottevőbb, akkor közel 5,9 millió tonnát termesztettek. A termelés visszaesése 2006 óta tart, amit tovább fokozott, hogy az Európai Unió 2008-ban csökkentette a cukorkvótát" - olvasható a KSH aktuális cikkében. Az alternatív szántóföldi növények magasabb jövedelmezőségének hatására a gazdák jelentős része, mintegy négyötöde hagyott fel a cukorrépa-termesztéssel. A hazai termelés azóta folyamatosan csökken, 2010-ben 754 ezer tonna volt, ami mintegy egyötöde a 2005. évinek - teszik hozzá.
Az 1990-es évek elején még tizenkét cukorgyár működött Magyarországon, amelyeket európai multinacionális cukoripari vállalkozások vásároltak meg. 2004-re öt üzem maradt meg. 2007-ben további bezárások történtek, jelenleg egy cukorgyár üzemel Kaposváron. Korábban a hazai cukortermelés nyereséges volt, ám a belföldi értékesítési kvóta, amit az Európai Unió 105 ezer tonnában határozott meg, valamint a cukorrépa árának 36 százalékos csökkenése a termelés zsugorodásához vezetett. A fogyasztási igények is jelentősen megváltoztak az utóbbi években, 1998 óta folyamatosan csökken az egy főre jutó cukorfogyasztás: 1998-ban 41, a legutolsó rendelkezésre álló adat szerint 2008-ban 32 kg volt.
A cukor fogyasztói ára a 2010. évi 7 százalékos csökkenés után ugrásszerűen megemelkedett, 2011 februárjában 28,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel azelőtt. A cukor ára nálunk 25 százalékos fogyasztási adót tartalmaz, míg más országokban, például Szlovéniában kedvezményes (8,5 százalék) áfakulccsal adózik. Mindezekre jött még rá a február-márciusban tapasztalt pánik, amikor sokan attól tartottak, hogy nem lesz elég cukor az üzletekben, ezért elkezdték felvásárolni a készleteket. Márciusban a cukor éves áremelkedése már 67,3 százalék volt.
Egy év alatt is az élelmiszerek ára nőtt nagyon
Februárban az átlagosnál nagyobb mértékű volt az áremelkedés a ruházkodási cikkek körében is (2 százalék), az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A háztartási energia szintén átlag felett, 1,5 százalékkal drágult, ezen belül az elektromos energia ára 4 százalékkal nőtt. Az átlagot meghaladó mértékben emelkedett az egyéb cikkek ára is (1,3 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok 3,4 százalékkal drágultak. A szolgáltatások körében bár átlag alatti, 0,6 százalékos áremelkedés volt megfigyelhető, de hosszú hónapok óta ez a legmagasabb érték, ami a másodlagos, átgyűrűződő inflációs nyomás veszélyeire utalhat. A szeszes italok, dohányáruk árai nem változtak, a tartós fogyasztási cikkekért pedig átlagosan 0,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, az előző hónaphoz viszonyítva.
Egy év alatt a liszt (59 százalék), az étolaj (24 százalék), az idényáras élelmiszerek (20,2 százalék), a sajt (10,9 százalék) és a tej (10,8 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a tojás (7,4 százalék) és a sertészsiradék (5,1 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 8,2 százalékkal növekedett a háztartási energia ára, ezen belül a vezetékes gáz ára 16,5 százalékkal, a távfűtésé 10 százalékkal nőtt. Szintén átlag felett, 6,4 százalékkal drágultak az egyéb cikkek, ezen belül a járműüzemanyagok ára 16,9 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyáruké 2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások átlag alatti, 2,1 százalékos árnövekedésén belül a csatornadíj 9,7, a szemétszállítás 5,6, a vízdíj 4,1 százalékkal drágult. Szintén átlag alatt, 0,8 százalékkal emelkedtek a szeszes italok, dohányáruk, 0,5 százalékkal a ruházkodási cikkek árai. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt.
Mi lesz így az alapkamattal?
Az infláció alakulása rendszerint hatással van a jegybanki alapkamatra, hiszen a Magyar Nemzeti Bank fő célja az árstabilitás elérése, konkrétabban a 3 százalékos infláció. A legutóbb közzétett inflációs jelentésben az idei évre 4 százalékos áremelkedéssel számolnak a jegybank szakemberei, tehát a mostani 4,5 százalékos éves inflációs adat akár egy kamatemelést is hozhat. Különösen úgy, hogy a maginfláció 2,5 százalékra nőtt, ami 9 havi csúcsot jelent és utoljára 2010 júniusában állt ennél magasabban, amikor a 2009-es áfaemelés hatásai még utoljára szerepeltek az inflációs mutatóban.
Kérdés, hogy a februárról márciusra tapasztalt 1,1 százalékos inflációban mekkora volt az egyszeri hatás, például a cukorhiány miatt kialakult felvásárlási pánik. Valószínű, hogy a Monetáris Tanács április végén kiváró álláspontra helyezkedik, hátha a következő hónapokban visszakorrigál az infláció a prognózishoz.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban kettős hatás érvényesülhet: egyrészt a forint erősödése lassan megjelenhet az árakban, azonban az üzemanyagárak emelkedését egyelőre csak tompítani tudja, míg a tartós fogyasztási cikkek és egyes szolgáltatások árai kissé csökkenhetnek. A nyomott belső kereslet szintén csupán tompítani tudja a nyers élelmiszerárak megjelenését a feldolgozott élelmiszerárakban. Így az infláció a következő hónapokban 4,3-4,5 százalék között alakulhat, majd a bázishatások, az erősebb forint, és a csak lassan felépülő fogyasztás hatására az év végéig fokozatosan mérséklődhet. A magas idei bázis miatt az infláció a jövő év második felében elérheti a 3 százalékos inflációs célt, ehhez azonban huzamosabb ideig az alapkamat 6 százalékon tartása lehet szükséges. Az idei átlagos infláció 4 százalék, a jövő évi 3,06 százalék lehet.
Beke Károly
mfor.hu
