Újabb 10 milliárdos mínusz
Az első félév 281 millió forintos vesztesége után július és szeptember között 10,189 milliárd forintos adózott mínuszt hoztak össze a részvénytársasági hitelintézetek Magyarországon - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által pénteken közölt statisztikából. A tendenciák ugyanazok, mint az első két negyedévben, vagyis a nem kamateredmény okozta elsősorban az adózott profit romlását.
A részvénytársasági hitelintézetek kamatbevétele az első kilenc hónapban 599 milliárd forint volt a tavalyi 640,5 milliárd forint után, vagyis ebben a mutatóban is 6,5 százalékos csökkenés volt tapasztalható. Ennél fájdalmasabban érintette azonban a bankokat, hogy a nem kamateredmény a tavalyi 136,4 milliárdos nyereség után idén három negyedév alatt 152 milliárdos mínuszt mutatott. Igaz, ennek a jelentős része, 137,2 milliárd az első negyedévre esett. Ez főleg az egyéb nem kamateredménynek volt köszönhető, mely 405,6 milliárdos mínuszt mutatott a tavalyi 256,2 milliárdos veszteség után. Tavaly az egész évben 328,1 milliárd forintos veszteséget jelzett az egyéb nem kamateredmény, vagyis ezt a veszteséget most már kilenc hónap után sikerült jelentősen túlszárnyalni.
Már az első két negyedévben is az volt megfigyelhető, hogy a nem kamateredmény romlott jelentősen, ami egyrészt talán azzal magyarázható, hogy a bankok most nem egyenlően osztják el a bankadó összegét az év során, hanem már az év elején elszámolták. Az OTP esetében például biztosan tudjuk, hogy a 29 milliárd forintos bankadót az első negyedévre számolta el a bank. Emellett ezen a soron számolják el a pénzintézetek a deviza és egyéb határidős ügyletekhez kapcsolódó céltartalékképzést, ennek megugrása is okozhatta tavalyhoz képest az eredmény romlását.
A kamatbevételek csökkenése annak köszönhető, hogy hiába emelkedett tavalyhoz képest 4,7 százalékkal a kamatbevételek összege, ezzel párhuzamosan a kamatkiadások 12,8 százalékkal növekedtek 2011 első kilenc hónapjával összehasonlítva. A nem kamateredmény romlása a már fent említett egyéb nem kamateredmény mellett a pénzügyi és befektetési szolgáltatásoknak volt köszönhető, hiszen ez a tavalyi 136,8 milliárd forint után mindössze 37,8 milliárdot tett ki idén szeptember végéig.
A bankok adózott eredménye 10,47 milliárd forintos veszteséget mutatott szeptember végén, ez jelentős romlás az egy évvel korábbihoz képest, hiszen tavaly három negyedév alatt még 56,7 milliárd forint volt a részvénytársasági hitelintézetek nyeresége. Biztató lehet ugyanakkor, hogy a harmadik negyedév önmagában vizsgálva jobb volt, mint 2011 hasonló időszaka, hiszen a tavalyi 84,165 milliárd forintos veszteség most "csak" bő tízmilliárd forint volt.
Az eredmények kapcsán még egy tényezőt érdemes figyelembe venni: a céltartalékolást. Az első három negyedévben összesen 16,8 milliárd forintnyi céltartalékot szabadítottak fel a bankok, igaz, ez úgy jött össze, hogy az első negyedév 134,5 milliárdos "pozitív" céltartalékolását az utóbbi két negyedévben majdnem sikerült ellensúlyozni. Július és szeptember között bő 40 milliárd forintot kellett elkülöníteni a pénzintézeteknek a portfólió romlása miatt. Az első negyedév pozitív adata egyébként a végtörlesztéshez kapcsolódott, hiszen a veszteség mellett kedvező fejlemény volt, hogy a rossz hitelek egy részétől megszabadultak a bankok, így az azokra korábban képzett céltartalékot felszabadíthatták.
Kik a legnagyobb vesztesek?
Több hazai nagybank még nem közölte harmadik negyedéves számait, ezért egyelőre csak találgatni lehet arról, melyik cégeknek volt köszönhető az újabb veszteség. A PSZÁF közleménye annyi iránymutatást ad, hogy "a szektor harmadik negyedévi bruttó nyereségének négyötöde öt nagybankhoz, míg a bruttó veszteség kilenctizede három masszívan veszteséges nagybankhoz kötődött". Vagyis három kiemelkedően veszteséges bankot kell keresnünk, ha arra vagyunk kíváncsiak, kik okozták a jelentős veszteséget.
Abból kiindulhatunk, hogy vélhetően nem a legutóbbi negyedévben fordultak meg az elmúlt évek alapvető tendenciái, ezért a mostani veszteséget is azok a pénzintézetek okozhatták, melyek évek óta szenvednek. Szeptember elején írt cikkünkben (lásd: Melyik hazai bank a válság legnagyobb vesztese?) már számba vettük a 2008 óta tartó időszakot, akkor négy masszívan veszteséges hazai bankot találtunk, vélhetően most is közülük került ki a felügyelet által említett három cég.
Azt már tudjuk, hogy az MKB Bank az év első kilenc hónapjában 131 millió eurós (mintegy 36,7 milliárd forint) veszteséget ért el. Bár a cég hivatalosan nem közölte még harmadik negyedéves számait, de az anyabank, a német BayernLB jelentésében megemlíti a magyarországi veszteséget. Ennek egyébként majdnem a fele eshetett a harmadik negyedévre, hiszen június végén még "csak" 20 milliárdos első féléves mínuszról számolt be a cég. Vagyis az egyik masszívan veszteséges bank máris megvan, hiszen a teljes szektor 10 milliárdos bukása mellett csak az MKB majdnem 17 milliárdot veszített. A BayernLB beszámolója szerint a magyar bank eredményének romlása elsősorban annak volt köszönhető, hogy a céltartalékolás csak a harmadik negyedévben 83 millió euróval 152 millióra emelkedett tavalyhoz képest.
Egy másik lehetséges nagy vesztes az Erste Bank lehetett, mely szintén publikálta már, hogy a harmadik negyedévben 8,6 millió eurós (mintegy 2,4 milliárd forint) veszteséget szenvedett el hazánkban, míg az év első kilenc hónapjában pedig 64,1 millió euró (közel 18 milliárd forint) volt a mínusz. Igaz, ez még mindig lényegesen kedvezőbb, mint az egy évvel ezelőtti 532 millió eurós bukta. A különbség a kockázati költségekben mutatkozik, hiszen amíg tavaly 701 millió eurót kellett félretenni a várható veszteségekre, addig idén kilenc hónap alatt már csak 147,1 millió eurós mínuszt mutatott ez.
A harmadik nagy vesztes az elmúlt évek alapján a Raiffeisen-CIB párosból kerülhetett ki a harmadik negyedévben is, ez a két cég azonban egyelőre nem publikálta harmadik negyedéves eredményeit hivatalosan. A Raiffeisen esetében ez szerdán történhet meg a Raiffeisen Bank International honlapján található naptár szerint.
Lassan talán megállhat a bedőlés
A most közölt PSZÁF-statisztika egyébként megerősíti a felügyelet néhány hete megjelent kockázati jelentésének főbb megállapításait. Akkor a második negyedéves adatok elemzésekor arra jutottak a felügyelet szakemberei, hogy lassan talán megállhat a lakossági hitelek esetében a nem teljesítő arány emelkedése, a vállalati szegmensben azonban nem ilyen pozitívak a kilátások.
A harmadik negyedéves adatok szerint július és szeptember között a részvénytársasági hitelintézetek teljes portfóliójában 13,6 százalékról 13,8 százalékra emelkedett a 90 napon túli késedelemmel érintett hitelállomány, szeptember végén így ez 2277,3 milliárd forintot tett ki. A növekedés üteme ugyanakkor lényegesen kisebb, mint az korábban tapasztalható volt, vagyis a szakértők szerint reális esély van arra, hogy a következő negyedévek egyikében már jó hírekkel szolgálhasson a bankrendszer.
Ha a hitelhátralékosság részleteibe is belemegyünk, akkor az látszik, hogy a nem pénzügyi vállalatoknak folyósított kölcsönök esetében a június végén mért 18,2 százalékról minimálisan 18,3 százalékra emelkedett a 90 napon túli késedelemmel érintett hitelállomány, míg a lakossági hitelek esetén 16,2 százalékról 15,5 százalékra csökkent a nemteljesítési ráta. Utóbbi esetben a legnehezebb helyzetben lévők hiteleinek forintra váltása és az árfolyamgát-konstrukció is szerepet játszhatott ebben, ahogy arra a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikája már felhívta a figyelmet.
A rossz portfólió miatt a bankok a harmadik negyedévben is folytatták a hitelek átstrukturálását, a június végi 1649,86 milliárd forint után három hónappal később már 1867,675 milliárd forint volt az összes átstrukturált állomány. Ebből a legnagyobb tétel, 1139,731 milliárd forint a lakosságot érintette a harmadik negyedév végén, ennek 23,3 százaléka azonban már újból 90 napon túli késedelembe esett.
A PSZÁF adatai szerint a részvénytársasági hitelintézetek tőkemegfelelési mutatója kismértékben csökkent, a június végi 14,79 százalék után a harmadik negyedév végén 14,71 százalékot tett ki. Ugyanakkor ez még mindig bőségesen meghaladja a 8 százalékos minimális törvényi kötelezettséget. A pénzügyi felügyelet a bankok tulajdonosi szerkezetéről is közölt adatokat, ami azért különösen érdekes, mert Orbán Viktor korábban többször beszélt arról, hogy magyar többségi tulajdonú bankrendszerre lenne szükség. Nos, a számok alapján ezért még nagyon sokat kell dolgozni. A jegyzett tőke alapján a harmadik negyedév végén a részvénytársasági hitelintézetek 91,08 százaléka volt közvetlen külföldi tulajdonban, ez a tőkeemelések miatt még kismértékben emelkedett is az előző negyedévhez képest.
Beke Károly
mfor.hu
