A tartalékok zárolásával együtt is 4 százalék körül lehet a költségvetés hiánya 2010-ben, jövőre pedig újabb megszorításokra lehet szükség, ha az új kormány is kitart majd a hiánycél mellett.
Törékeny lehet az exportpiacokon indult fellendülés
„Az exportpiacok javulása a tavaly novemberben jósoltnál erőteljesebb volt az utóbbi hónapokban, ez jelentett támaszt a magyar gazdaság számára is” – vázolta fel Virág Barnabás, az MNB inflációs jelentését elkészítő elemzőcsoportjának vezetője a jelentés szerdai bemutatásán.
A szakember ugyanakkor kiemelte: a nemzetközi piacok kedvező hangulatában vannak arra utaló jelek, hogy ez a kilábalás továbbra is törékeny lehet. „A tavaly bejelentett gazdaságélénkítő intézkedések, például a roncsprémiumok kipörgése visszavetheti az elsőre kedvezőnek tűnő konjunktúrát” – emelte ki Virág Barnabás. Az MNB elemzője szerint láthatóak olyan jelek, hogy a hazai autóipar is részesedhetett az európai roncsprémiumokból, így ezeknek a programoknak a vége a magyar ipari termelésre is negatív hatással lehet.
A belső kereslet ugyanakkor továbbra is alacsony maradhat, amit a hitelezés szigora is erősít. Novemberben az elemzők még arra számítottak, hogy az év végén enyhül majd a bankok szigora, azonban a jelek szerint ez 2010 második felére tolódik el.
A fenti folyamatok miatt a kormánnyal összhangban a jegybank is 0,2 százalékra javította előrejelzését a magyar gazdaság idei visszaesését illetően a korábbi 0,6 százalékról. „Véleményünk szerint 2010 közepén indulhat el a gazdaság növekedése, de érdemi bővülésre majd csak 2011-ben számítunk” – emelte ki az MNB elemzője. Az inflációs jelentésben a jövő évre egyébként 3,4 százalékos növekedést prognosztizálnak a szakemberek.
Nem kell megijedni a magas inflációtól
Sokaknak negatív meglepetést okozott a januári 6,4 százalékos inflációs adat, az elemzők többsége ennél alacsonyabb adatra számított. A jegybank elemzői szerint elsősorban a nyersanyagárak emelkedése és a szabályozott árak januári emelése okozta az infláció elszállását. Emellett a fogyasztói kosár súlyozásának megváltozása is a pénzromlás ütemének emelkedése felé mutat.
„A gyenge belső kereslet ugyanakkor továbbra is árleszorító hatással van, 2011-ben várhatóan már a 3 százalékos cél alatt lesz az infláció” – emelte ki Virág Barnabás.
A szakember szerint a középtávú infláció szempontjából elsősorban a piaci szolgáltatások árváltozása lehet lényeges, azon a téren pedig kedvezőnek látszik a kép, hiszen a szolgáltatók a korábbinál kisebb mértékű áremelés mellett döntöttek, ez pedig támogathatja az alacsony infláció kialakulását.
Próbálnánk megtakarítani, de nem sikerül
A fogyasztásban továbbra sem látszanak a fordulat jelei, a kiskereskedelemben várhatóan tovább folytatódik a tavaly kezdődött kedvezőtlen trend.
„A válság előtt a magyar háztartások jövedelmük 90 százalékát fogyasztásra fordították, ezen a téren jelentős alkalmazkodás volt megfigyelhető, mostanra az arány 85 százalék környékére csökkent” – vázolta fel Virág Barnabás. Az MNB szakembere szerint az látszik, hogy az emberek egyre többet próbálnak megtakarítani, emellett a háztartások jövedelmi pozíciója is rosszabb lehet a korábban vártnál, ami elsősorban az egyéb bevételek elmaradásának köszönhető.
A vagyonadó eltörlése és a családi pótlék adóztatásának megvétózása emelik a lakossági jövedelmeket, javítják a lakosság jövedelempozícióit. A vagyonadó miatt megmaradó 50 milliárd forint várhatóan nem a fogyasztásban, hanem a megtakarításban jelentkezik majd – vélik a jegybank elemzői.
„A munkaerőpiacon várhatóan idén is folytatódik majd az alkalmazkodás, javulhat a vállalatok profithelyzete, ugyanakkor a profitok tartósan alacsonyabbak lehetnek, mint a válság előtt” – hangsúlyozta Virág Barnabás.
Beke Károly
