A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggeli közlése szerint Magyarországon országos átlagban éves bázison 8,3 százalékkal emelkedtek a nettó fizetések, így az már 171 475 forint volt szeptemberben. Ezen belül a versenyszférában jellemző átlagbér 7,2 százalékkal 179 022 forintra, a közszféráé pedig 10,7 százalékkal 159 318-ra nőtt.
Noha szeptemberben már a korábbinál érezhetőbb mértékű infláció volt, 0,6 százalékos, a béremelkedések üteme ezt bőven kompenzálta, így továbbra is jelentős reálbér-növekedés volt kimutatható a vizsgált hónapban.
- Országos átlagban 7,7,
- a versenyszférában 6,7,
- a közszférában pedig 10 százalékkal értek többet a hazavitt fizetések, mint egy évvel ezelőtt.
A lendületes béremelkedések hátterében több tényező húzódik meg:
- a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelkedése,
- a fegyveres testületek illetményemelése,
- az egészségügyi és a szociális területen dolgozók emelt bérkiegészítése,
- illetve a kiegészítő pótlék.
Ágazatok szerint nézve a fizetéseket, szembeötlő a humán-egészségügyi ellátás területén regisztrált átlagos nettó bér, mely szeptemberben 177 970 forint volt, ez 22 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Sőt, még az augusztusihoz képest is jelentős megugrásra utal, hiszen egy hónappal korábban 158 091 forint volt az átlag.
Nem kell több dolgozó a cégeknek?
Országos átlagban a legalább öt főt foglalkoztató cégeknél 2,989 millióan álltak alkalmazásban, ami előző évhez képest 68 ezer fős növekedés eredménye, augusztushoz mérten viszont 6000 fős a csökkenés. Ez egyértelműen a közfoglalkoztatás számlájára írható, ahol 3000-rel kevesebb személy vett részt a programokban.
A versenyszférában minimális növekedés történt, 400 fővel több volt az alkalmazott, mint egy hónappal korábban, 1,9964 millió. Az éves bázisú változás 64,4 ezer fős növekedést mutat. Első látásra érdekes helyzet alakult ki az elmúlt néhány hónapban, hiszen július óta lényegében nm változott a versenyszféra alkalmazotti létszáma. Ez akár utalhatna egyfajta stagnálásra a piacon, miszerint több embert nem akarnak foglalkoztatni a vállalkozások. Ugyanakkor a korábbi évek azonos időszakát vizsgálva kiderül, hogy ilyenkor ez megszokott folyamatként értékelhető. A további bővülés gátja lehet persze a hazánkban kialakult szakképzett munkaerő hiánya is. Vagyis ebből a statisztikából nem derül ki, de a vállalkozások munkaerőigénye növekedhetett is az elmúlt hónapokban, viszont megfelelő munkaerő hiányában, nem tudják feltölteni az üres pozíciókat, ezzel gátolva a szféra további létszámbővülését.
mfor.hu
