Noha a hírek döntő többségében az olaj árának zuhanásáról szólnak, a világpiacon egy másik nyersanyag, a földgáz ára is jelentősen csökkent az elmúlt egy évben. Ha a NASDAQ-on jegyzett árakat vizsgáljuk, jól látható, hogy idén már közel 30 százalékkal kevesebbért jegyzik a földgázt, mint tették azt egy évvel ezelőtt. Ebből kiindulva pedig a laikus szemlélőben felmerülhet a kérdés: ez mikor jelenik meg a magyar fogyasztói árakban?
Főleg annak tudatában, hogy a rezsicsökkentés előző felvonásánál a kormány egy kedvező piaci trendet használt ki, hiszen a 2008 után intenzívvé váló verseny és a recesszió 15-20 százalékos árcsökkenést hozott a gáz és a villamos energia piacán is egyaránt. Tehát lényegében a piac elvégezte a rezsicsökkentést. Valami hasonlóról lehetne szó most is, ám a következő választásokig úgy tűnik, ilyenről nem is "álmodhatunk". Legalábbis, ha elfogadjuk Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi Kormányinfó tett kijelentését, miszerint csak a következő választások előtt jöhet az újabb rezsicsökkentés.
A mostani rezsicsökkentés esélyét vitatta némileg Seszták Miklós, fejlesztési miniszter egy témába vágó parlamenti írásbeli kérdésre adott válasza is. Megfogalmazása szerint ugyanis "a régiónk szempontjából mértékadó TTF gázárak 2015 nyarán euróban magasabbak voltak, mint a megelőző év azonos időszakában".
Az alábbi grafikonon jól látható, hogy az euróban számolt árakat nézve egy közel 18 százalékos emelkedés tényleg mutatkozott, ha a júliusi állapotokat vetjük össze.
Azóta viszont eltelt két hónap és a helyzet már teljesen másként fest, hiszen szeptemberben a legutóbbi adat majdnem 15 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Az akkori 22,35 eurós ár 18,95-re csökkent.
(Forrás: eex.com)
Ha egyébként 2013 elejétől kezdődően nézzük az árak alakulását, tehát egy hosszabb időtávot vizsgálunk, akkor jól kirajzolódik, hogy 2014-től kezdődően lényegében egy lassan csökkenő trend alakult ki. Az akkori 25 eurós ár pedig most 20 euró környékén, illetve alatta stabilizálódott.
Márpedig a hazai földgáz-árak meghatározásában ez a lényeges tényező - ahogy azt megtudtuk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is közölte megkeresésünkre. A földgáz egyetemes szolgáltatás árának meghatározásakor figyelembe vett földgáz, mint termék ára három elemből alakul ki:
- a hatósági áras hazai termelésű földgáz,
- a tárolóból értékesített földgáz, valamint
- a nem tárolóból értékesített import földgáz árából.
A nem hazai termelésű földgáz árának meghatározása az energiapolitikáért felelős miniszter által kiadott Árszabályozási rendeletben közzétett földgáz-árképlet alapján történik, amely figyelembe veszi például a nyugat-európai regionális piac árait is.
A MEKH magyarázata szerint ebben az árképletben a nem tárolóból származó import földgázár meghatározása 75 százalékos súllyal a nyugat-európai határidős földgázpiacokhoz indexált, határidős piaci ár alapján történik (földgáztárolóból származó import földgáz esetén ez a súly 90 százalék). Ekkor a képletben mindössze 25 százalékos súllyal (illetve földgáztárolóból szereplő földgáz esetén 10 százalékos súllyal) szerepel az olajtermék-indexált ár, vagyis így az olaj árának csökkenése kis hatással van a földgáz egyetemes szolgáltatás árára.
A piacon kialakult árak mellett természetesen még a devizaárfolyam is jelentős tényezőként befolyásolja az árakat, hiszen a világ piacain a földgáz dollárban és euróban cserél gazdát, a hazai felhasználók pedig forintban fizetnek érte. A fizetőeszközünk pedig eddig nem remekelt a dollárral szemben idén.
Összességében tehát hiába csökken a piacokon a nyersanyagok ára, ha a magyar fizetőeszköz nem állja a sarat és jelentősebben gyengül az euróval és a dollárral szemben, az könnyedén elviheti azt az előnyt, amit a világ piacain kialakult árváltozások eredményeznek.
Székely Sarolta
mfor.hu
