A világ legnagyobb hitelminősítője a külső finanszírozási kockázatot meghatározó számos változó - például a bruttó külső finanszírozási igény, vagy az alapszintű folyó egyensúlyi helyzet - alapján "likviditási sebezhetőségi indexet" állított össze. A cég megállapítja: az egyes szuverén adósok sebezhetőségi mértéke közvetlen összefüggésben áll azzal, hogy az adott ország külső fizetési egyensúlyhiányának finanszírozása és a fizetésimérleg-válság elkerülése milyen mértékben függ a külföldi tőkebeáramlástól.
Ennek alapján az S&P úgy véli, hogy a legnagyobb kitettségű térség - a sebezhetőségi index felső mezőnyében szereplő országok számát tekintve - Kelet-Európa. Az ázsiai és a latin-amerikai felzárkózók ugyanakkor - kereskedelmi többleteik és nagy devizatartalékaik révén - jobban elszigeteltek lennének a tőkeínségtől, amivel a világgazdaság még erőteljesebb megtorpanása járhat, fogalmaznak a Standard & Poor's londoni elemzői.
A hitelminősítő összesen 40 szuverén adóst vizsgált, és arra a megállapításra jutott, hogy a legsebezhetőbbek között - néhány kivétellel - szinte csak európai van.
A lista legsebezhetőbb országa - a térséggel fennálló szoros korrelációja miatt "tiszteletbeli felzárkózó gazdaságnak" kinevezett - Izland, amelynek mutatója plusz 2,04 (az S&P metodikájában minél magasabb pozitív szám a mutató, annál sebezhetőbb az adott szuverén adós).
Az utóbbi időben több hitelminősítő által is visszaminősített, komoly folyó hiánnyal és spekulációs devizapiaci támadásokkal küszködő Izlanddal az első öt helyen Libanon (1,61), Románia (1,59), Lettország (1,51) és Törökország (1,16) osztozik. A 12 oldalas elemzés ezt a csoportot sebezhetőnek nevezi.
Utánuk következik a "valamelyest sebezhetők" mezőnye, plusz 0,5 és 1,0 közötti indexszel. Ebben az országcsoportban Magyarország az első - a teljes listán a hatodik -, 0,97-es mutatóval, utána Bulgária és Lengyelország következik, egyaránt 0,92-vel.