A testületnek Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke tett javaslatot a jelöltek személyére.
A bizottsági meghallgatáson Cinkotai János elmondta, hogy az infláció mindig a kisembereket sújtja a legnagyobb mértékben, ezért is kell küzdeni ellene. Ismertette elemzését, amely szerint 1990-2010 között a fogyasztói árszint 13-szorosára nőtt, ezen belül a földgáz ára negyvenszeresére, az áram harmincszorosára, a vízdíj 122-szeresére, a csatornadíj kétszázszorosára emelkedett. Hozzáfűzte azt is, hogy az említett áremelések egy része nem volt indokolt.
Vannak az inflációra ható átmeneti folyamatok, külső sokkok, amelyekre a monetáris politikának nem kell azonnal reagálnia - jelezte a tagjelölt. Véleménye szerint a Magyar Nemzeti Bank három százalékos inflációs célja - amelyet a kormány nem kíván módosítani - elérhető.
Arra az ellenzéki kérdésre, amely szerint milyen hatást fejtenek ki az ágazati különadók az inflációra, Cinkotai azzal válaszolt, hogy "az erős versenyhelyzet miatt az inflációs hatás nem túl magas, és nem számszerűsíthető".
, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja arról beszélt, hogy az államadóságot nem kell "fetisizálni", amíg az államadósságot teljesen nem lehet belső forrásokból finanszírozni, addig az államadósság csökkentése stratégiai feladat.
Ipargazdaságtannal, majd a kilencvenes évektől a makrogazdaság, illetve a reálkonvergencia kérdéseivel foglalkoztam - közölte Kocziszky György. Véleménye szerint az Európai Unióban volt egy kegyelmi pillanat, amely megjelent a maastrichti kritériumokban, s amely kritériumok bizonyos gazdaságpolitikai mozgásteret adtak a tagországoknak.
Újságírói kérdésre válaszolva az ülés után azt fogalmazta meg, hogy a maastrichti kritériumokban rögzített inflációs mérték segítheti a gazdaság növekedését.
Szocialista képviselők megkérdőjelezték a jelölt politikai függetlenségét, mivel Kocziszky az 1994-es parlamenti választásokon a KDNP országos listáján szerepelt (38. volt), és ő jelölte a Miskoci Egyetem díszdoktorává Járai Zsigmondot.
Kocziszky György a KDNP-s múltjára nem reagált, ugyanakkor elmondta, hogy Járai Zsigmond a miskolci egyetem szenátusától kapta a díszdoktori címet.
Scheiring Gábor (LMP) szerint a monetáris tanács függetlenségének felszámolása a hétfői választással véget ér, s a képviselő közölte: az Orbán-kormány folytatja a Gyurcsány-kormány szellemisét.
Rogán Antal véleménye szerint a tagok majdani megválasztása után a monetáris tanács olyan testület lesz, amelynek tagjai sokféle tapasztalattal rendelkeznek, és megválasztásukhoz megvan a szükséges többség.
A vita végén a Fidesz politikusa elismerte, hogy ez a jelölési mód - amelynek során elmaradt a bizottság nem kormánypárti tagjaival történő egyeztetés - újdonság. Ha lett volna másoknak jelöltje, meghallgatták volna, egyedül Szekeres Imre (MSZP) hívta fel telefonon - közölte.
Az LMP és az MSZP is kivonult bizottsági ülésről a szavazás megkezdése előtt, a két ellenzéki párt a jelölés módját kifogásolta.
A teremben maradt kormánypárti és jobbikos képviselők egyöntetűen támogatták a két jelöltet.
A monetáris tanács március 28-i ülésén a jegybank elnöke és két alelnöke mellett a már korábban megválasztott két tag és Cinkotai János szavazhat az alapkamatról, amely jelenleg 6,0 százalék. A következő, áprilisi kamatdöntő ülésre pedig hét tagúra bővülhet a testület.
MTI
